Putyin hasonlata megdöbbentette a németeket. „Nincs semmiféle párhuzam!”


A német kormány visszautasítja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Németország újraegyesítéséhez hasonlítja a Krím félsziget bekebelezését. Steffen Seibert német kormányszóvivő szerdai tájékoztatóján kifejtette, hogy az ukrajnai terület nemzetközi jogot sértő beolvasztásával szemben Németország újraegyesítése a nemzetközi közösség támogatásával ment végbe. Hozzátette: a németek ugyan nem felejtik el, hogy a kelet-európai rendszerváltás idején Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár nem tartóztatta fel az újraegyesítés folyamatát. A német helyzetet és a Krím sorsát azonban nem lehet egy napon említeni, hiszen a német újraegyesítés során “egy nemzet két országa forrt egybe, Oroszország lépései viszont megosztják az ukránok államát”. A német kormány “semmiféle párhuzamot nem lát a két eset között”, és visszautasítja az orosz elnök “megdöbbentő” hasonlatát – mondta a német kormányszóvivő. Vlagyimir Putyin kedden az orosz törvényhozás tagjai előtt a krími válságban tett orosz lépésekről mondott beszédében a német lakosságot megszólítva kifejtette, biztos abban, hogy a németek nem felejtették el, hogy a Szovjetunió annak idején támogatta a II. világháború után kettéosztott országuk újraegyesítését. Hozzátette, “számítok arra, hogy Németország állampolgárai támogatni fogják az orosz világ törekvését, a történelmi Oroszországot az egység visszaállításában”. A német vezetés az ukrajnai válság jelenlegi szakaszában elsősorban arra törekszik, hogy Oroszország ne tegyen újabb lépéseket, amelyek Ukrajna stabilitásának további gyengüléséhez, területi egységének további megbontásához vezethetnek. Berlin ezért szorgalmazza, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) indítson egy több száz civil megfigyelőből álló csoportot Ukrajna keleti és déli térségébe. A szankciókkal kapcsolatban Berlin azt az álláspontot képviseli, hogy a Krím annektálása miatt nem szükséges gazdasági jellegű büntetőintézkedésekkel sújtani Moszkvát. Név nélkül nyilatkozó kormányzati források szerdán azt mondták, hogy egyelőre nem kell továbblépni a március elején tartott rendkívüli uniós csúcstalálkozón elhatározott háromfokozatú szankciós rendszer második szakaszából, amely személyre szabott – beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást tartalmazó – intézkedéseket irányoz elő. Hozzátették, hogy széleskörű kereskedelmi és gazdasági büntetőintézkedésekre, vagyis harmadik fokozatú szankciókra akkor lehet szükség, ha Oroszország a Krím félszigeten kívül tesz Ukrajna destabilizálásával fenyegető lépéseket. Ugyanakkor a kormány szerdán leállított egy több millió euró értékű német-orosz hadiipari fejlesztést. A gazdasági minisztérium közleménye szerint azonnali hatállyal felfüggesztik a Rheinmetall technológiai konszern hadiipari részlegének egy oroszországi beruházását. A cég a Nyizsnyij Novgorod térségében fekvő Mulino településen egy évente 30 ezer katona kiképzésére alkalmas lövészeti kiképző központot épít, amelyet az eredeti tervek szerint az idén akarnak átadni. A jelenlegi helyzetben vállalhatatlan lenne, ha a kormány megadná az engedélyt a beruházáshoz szükséges eszközök, felszerelések oroszországi exportjára – indokolta a minisztérium a döntést. MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk