|
Külföldre menekül a román munkaerő
Az alacsony bérek mellett a külföldön munkát vállaló román állampolgárok zöme azért is inkább a határokon túl helyezkedne le, mert ott minden esetben jobbak a munkakörülmények.
Azt senki nem tudja egészen pontosan, hogy jelenleg hány román vendégmunkás keresi meg kenyerét külföldön – nem hivatalos adatok szerint számuk immár meghaladja a kétmilliót –, az viszont bizonyos, hogy az amúgy is nyomorúságos fizetések lefaragásával járó egyre húzódó és mélyülő romániai gazdasági és pénzügyi válság körülményei között, az országban egyre népszerűbbé válik a határokon túli munkavállalás, főleg azt követően, hogy nemrégiben maga Traian Basescu államfő is erre biztatott.
Nagy kereslet – bő kínálat
A munkaügyi tárca nem igazán szolgál hivatalos adatokkal a külföldi román munkavállalók számát illetően, feltehetően azért sem, mert a valós szám elhallgatásával egyben a hazai munkanélküliség tényleges arányait is eltitkolhatják. A Tjobs álláskínáló honlap legutóbbi adatai szerint azonban csupán az idei év első felében több mint hetvenezer román állampolgár helyezkedett el külföldön.
A munkahelyet – és nem egyszer hazát is – cserélők közel fele, mintegy harminckétezer személy felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Közülük ötezren az egészségügyben helyezkedtek el, több mint háromezer ötszázan mérnökként háromezren pedig számítástechnikai szakemberként keresik meg kenyerüket.
A nagyszámú érdeklődő miatt egyébként egyre több honlap kínál külföldi állásokat romániai munkavállalók számára, a legváltozatosabb munkaterületeken. Az elfoglalható munkahelyek között egyaránt találni szakképzettséget nem igénylő, illetve felsőfokú végzettséggel elfoglalható posztokat. Ezek száma, csupán a nyugati uniós országokban meghaladja az ötvenezret.
Előbbi kategóriában elsősorban idénymunkákat kínálnak, legfőképpen a mezőgazdaságban, az építkezésekben, de szép számban keresnek karbantartót, bolti eladót, gépkocsivezetőt, a szakképzetlen romániai munkaerő pedig különösképpen szívesen helyezkedik el a különféle szolgáltatások – legfőképpen a vendéglátóipar – területén.
A szakképzett, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalót igen jól fizető állások várják a számítástechnika, az egészségügy ágazatában, de igen keresettek a romániai mérnökök – mindenekelőtt a távközlésben, a repülőgyártásban és az építkezésekben.
Harmincnégyszeres fizetés
A romániai nyomorúságos fizetések mellett a külföldön munkát vállaló román állampolgárok zöme azért is inkább a határokon túl helyezkedne el, mert ott minden esetben jobbak a munkakörülmények. Különösképpen igaz ez az orvosok esetében, akik korszerűen felszerelt, a legújabb gyógyszerekkel ellátott kórházakban végezhetik munkájukat. Persze a külföldre távozók esetében a bérszint sem elhanyagolható szempont.
A Romániában átlagosan havi háromszázötven eurót kereső orvos például Nyugat-Európában akár a havi nyolcezer eurót is megkaphatja. A nagyobb tapasztalattal, hosszabb praxissal rendelkező szakorvos fizetése Nagy-Britanniában vagy Svédországban a tíz-tizenkétezer eurót is elérheti.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy – hivatalos adatok szerint is – a Romániában nyilvántartott negyvenezer orvos közül hatezer már elhagyta az országot, a százhúszezer asszisztens közül pedig 6800 vállalt munkát a határokon túl, annak ellenére, hogy többüknek nem sikerült a szakmájában elhelyezkednie.
Az egészségügyön kívül a legjobban fizetett szakmák a kőolajiparban, és az építkezésekben vannak.
A romániai vendégmunkások kedvenc célországai közé tartozik Németország, Nagy-Britannia, Ciprus, Görögország – az ottani, ugyancsak súlyos válság ellenére is –, Spanyolország, Olaszország és Franciaország. Állásközvetítők érdekes tényre hívták fel a figyelmet: a „hagyományos” nyugat-európai országok mellett egyre több román vendégmunkás érdeklődik olyan, egzotikusnak számító országok iránt is, mint Kuvait, Afganisztán vagy akár Kína.
A vendégmunkás fantomképe
Szociológusok elkészítették a román vendégmunkás „fantomképét” is. Ezek szerint leginkább a huszonhat és harmincöt éves korosztály távozik előszeretettel külföldre. Nagyrészt családtalan vagy gyermek nélküli, illetve szakképzett vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező személyről van szó.
A házasok soraiból csupán 49 százalék szánja el magát a lépésre. Érdekes módon túlnyomó részük – mintegy hetven százalékuk – férfi. Zömmel nagyvárosokból – elsősorban Bukarestből, Konstancából, Brassóból, Temesvárról, Galacról, Iaşi-ból, Kolozsvárról, Bacăuból, Vajdahunyadról és Piteşti-ből próbálnak szerencsét a határokon túl.
Kitekintő | Új Magyar Szó
2010. szeptember 08., szerda , 12:58:57
|
