|
„Hiánycikk” a magyar felirat a magyar többségű Csíkszeredában
Csíkszereda bevásárlóutcájában a boltokban jórészt román nyelvű feliratok tájékoztatják a vásárlókat, de a vendéglők zöme sem visel magyar nevet - erről bárki meggyőződhet, aki végigmegy a háromnegyedrészt magyarok által lakott, 40 ezer fős kisvárosban a Pető Sándor nevét viselő utcán.
A román feliratokból van a legtöbb, elvégre az állam nyelvéről van szó. Csakhogy a városban megjelenő Hargita Népe napilap online kiadásában megjegyezi: „Noha semmilyen törvény nem tiltja a kereskedelmi egységeknek a többnyelvű feliratok használatát, a túlnyomórészt magyarok lakta Csíkszeredában számos olyan üzlet működik, amelynek tulajdonosai csak román feliratok révén tájékoztatják a vásárlókat”.
A mai vendéglőket, bárokat inkább olasz városról, olasz szentről, kábítószerről vagy déligyümölcsről keresztelték el, némelyik tulajdonosa pedig angol "nyelvtudását" is fitogtatni próbálja. Így, aki végigsétál az utcán, ilyen feliratokba ütközik: Meeting, Palermo, San Gennaro, Bandido's, Mediteran, Opium, Mango. Az olyan kocsma, amely még ragaszkodik az anyanyelvű cégérhez, eldugott udvar mélyére húzódott vissza, mint amilyen a Két Góbéhoz nevű.
Komoróczy György nyelvművelő évtizedek óta vizsgálja az anyanyelv helyét és szerepét a társas érintkezésekben. Az MTI-nek elmondta, hogy a román nyelvű feliratok használata, az idegennyelvű cégnevek, boltnevek arról tanúskodnak, hogy egyrészt gyenge a nemzeti öntudat, másrészt pedig a román politikai közhangulat is hozzájárul ahhoz, hogy a köztudatban továbbra is az államnyelvnek tulajdonítsanak elsődleges szerepet, visszaszorítva az anyanyelvet.
A vonatkozó törvények szavatolják a szabad nyelvhasználatot, élni kell ezzel a lehetőséggel - hangsúlyozta Komoróczy György, hozzáfűzve: „Az anyanyelvet használnunk kell a társas érintkezéseinkben, a hivatalokkal, szolgáltatókkal való viszonyban, de a boltokban, vendéglőkben is”.
MTI
2010. február 08., hétfõ , 12:28:37
|
