Újra megnyílt a régi Röszke-Horgos határátkelőhely

Újra megnyílt a régi Röszke-Horgos határátkelőhely. Az 5-ös úton található, kétszer kétsávos átkelőt az autópályáról letiltott járművek, valamint augusztusban az autóbuszok kivételével a nemzetközi személyforgalom használhatja minden nap 7 és 19 óra között. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a pénteki átadási ünnepségen hangsúlyozta, hogy a magyar-szerb kétoldalú együttműködés soha nem volt olyan jó, mint amilyen manapság. Magyarországnak és Szerbiának közösen kell leküzdenie az olyan, a közép-európai létből fakadó versenyhátrányokat, mint a határok nehéz átjárhatósága, amely gátja a gazdasági fejlődésnek. Ezért a tervek szerint újabb átkelő nyílik majd Kübekházánál és Bácsszentgyörgynél is – mondta a politikus. A miniszter kifejtette, a magyar-szerb határon jelenleg három állandó és a régi röszkeivel együtt négy korlátozott nyitva tartású közúti határátkelőhely működik. A cél az új átkelők kialakítása mellett a jelenleg még korlátozva használható határátlépési pontok nyitva tartásának meghosszabbítása, illetve az, hogy a személygépkocsik a csúcsidőszakon kívül is használhassák az újranyitott röszkei létesítményt – tette hozzá.

Kilépő sáv az újranyitott régi Röszke-Horgos határátkelőhelyen 2015. július 31-én. Az 5-ös úton található, kétszer kétsávos átkelőt az autópályáról letiltott járművek és augusztusban az autóbuszok kivételével a nemzetközi személyforgalom használhatja minden nap 7 és 19 óra között. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely Szijjártó Péter közölte: Magyarország és Szerbia bővíti azok lehetőségeit, akik törvénytisztelő módon kívánják átlépni a határt, ugyanakkor akadályokat állít azok elé, akik törvénytelenül próbálkoznak ezzel. Ma már több bevándorló jön Európába a nyugat-balkáni útvonalon, mint a Földközi-tengeren keresztül. Az idei évben eddig több mint százezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra, szinte kivétel nélkül Szerbia irányából – mondta a miniszter. Kiemelte, Magyarország kötelessége a határai és egyben az Európai Unió védelme. Ugyanakkor valamennyi uniós tagországot rá kell szorítani arra, hogy a dublini szabályoknak megfelelően járjon el a bevándorlási kérdésekben – szögezte le a miniszter. Szijjártó Péter rámutatott arra, hogy az ideiglenes biztonsági határzár felépítése nem emberi jogi, nem külügyi és különösen nem magyar-szerb kétoldalú kérdés. Szerbia ugyanúgy szenved a bevándorlási nyomástól, mint ahogyan Magyarország – fűzte hozzá. Elmondta: Magyarország októberben az EU, a nyugat-balkáni országok, valamint Törökország kül- és belügyminisztereinek részvételével konferenciát kíván szervezni Budapesten annak érdekében, hogy közös megoldást találjanak a bevándorlási nyomásra. Hozzátette: ezeket a megoldásokat nem az EU-n belül kell keresni, ezért helyes volna, ha a közösség úgy adna fejlesztési támogatásokat harmadik országoknak, hogy azokat a bevándorlási nyomás csökkenését eredményező feltételekhez kötné. Ivica Dacic szerb miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter kifejtette, szeretné, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor nincs szükség sem határátkelőhelyekre, sem határőrizetre, mert a két ország egyaránt az Európai Unió tagja. Hangsúlyozta, bár Magyarországra Szerbiából érkeznek az illegális bevándorlók, azok szerb területre is az Európai Unión keresztül jutnak el. Szerbia egyedül nem képes megoldani a problémát – mondta Ivica Dacic, aki a helyzet érzékeltetésére elmondta, hogy belügyminisztersége idején, 2008-ban mindössze száz menedékkérelmet adtak be, jelenleg ez a szám mintegy 60 ezer. A szerb miniszterelnök-helyettes közölte, az utóbbi évtizedekben most a legjobbak a szerb-magyar kapcsolatok, amelyekre a kölcsönös bizalom és partnerség jellemző. MTI