|
Magyarul tanuló csángók
A szórványban élő moldvai csángók megpróbálják megszervezni a magyar nyelv oktatását, de nincs könnyű dolguk.
„...mióta járok magyarórára, már értem, hogy mit mond a nagymamám” – írja fogalmazásában egy csángóföldi kislány. Nincs egyedül azzal, hogy „újra” kell tanulnia magyarul, ha meg szeretné érteni a nagyszülei beszédét: a csángó magyarok közül sokaknak egyáltalán nincs lehetőségük az anyanyelvükön tanulni.
A Magyar Szó vajdasági napilap beszámolója szerint ma körülbelül kilencezer csángó magyar kisgyerek tud még magyarul. Ez tulajdonképpen pozitív adat: nem egy olyan hat-hétezres falu van, ahol akár 900 magyar gyerek is jár iskolába – mégis csak románul folyik az oktatás, számol be Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének oktatási felelőse a lapnak. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy nincs elegendő tanár.
Az egyház sem ad túl sok segítséget – derül ki az oktatási felelős szavaiból. A román (egyébként katolikus) papok ugyanis ódzkodnak a magyar nyelvű szertartásoktól, a magyar hagyományok, kultúra megnyilvánulásaitól. Elég erős ellenszélben folyik tehát a magyaroktatás Csángóföldön. A gyerekek így az iskolán kívül, délutáni órákon tanulhatnak magyarul – ma már 21 településen.
A csángók elsősorban a romániai magyarság támogatására számítanak, bár Székelyföldről eddig nem sok segítséget kaptak – derül ki a szervező szavaiból. Persze magyarországi és európai uniós programok keretein belül is lenne mód a segítségnyújtásra – és a kölcsönös gazdagodásra. „Itt nem csak segítségről van szó, mert aki járja Csángóföldet, az nemcsak ad, hanem kap is” – véli Hegyeli Attila.
Nyelv és Tudomány (nyest.hu)
2010. április 09., péntek , 09:48:53
|
