Holokauszt-emlékév – Kiállítás nyílt a magyar vidéki zsidóság kultúrájáról


A magyar vidéki zsidóság kultúráját mutatja be műtárgyak, fotók és dokumentumok segítségével a Néprajzi Múzeum szerdán, a holokauszt emlékév keretében nyílt új, időszaki tárlata. A 2015. május 31-ig látogatható Kő kövön – Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából című tárlat a fotóanyag mellett 72 olyan zsidó vonatkozású műtárgyat vonultat fel a Néprajzi Múzeum anyagából, amelyeket a nagyközönség még nem láthatott. Szarvas Zsuzsa főkurátor a szerdai sajtóbejáráson elmondta: a tárlat nem törekszik a magyar vidéki zsidóság holokauszt előtti kultúrájának teljes bemutatására, hanem töredékekben, tíz különböző témában vállalja fel ennek az időszaknak a megismertetését, valamint néhány ponton kitekint a mára is. A kiállítás a zsidó kultúra egy-egy fontos szeletét emeli ki, ilyen például az adományozás kérdése, a fejviselet, az ünnepek, a halottas szokások és a fény szerepe, emellett hangsúlyosan foglalkozik többek között a kereskedelmi kapcsolatokkal is. A tárlat élettörténetek és zsidó közösségeken keresztül – pápai, bonyhádi, sopronkeresztúri – foglalkozik egy-egy témával. A látogatók megismerkedhetnek a zsidó férfi és női fejviselettel, a szombathoz kapcsolódó szokásokkal és tárgyi világgal, betekintést nyerhetnek a vidéki zsidó kereskedők és a helyi társadalom kapcsolatába, valamint a Néprajzi Múzeum zsidó tárgyainak múzeumba kerülésének történetébe. A tárlat Bonyhád példáján keresztül a zsidó terek kérdéseit mutatja be, felvillantja a zsidó otthonok képi világát és a zsidó ünnepek egy kis szeletét. A témák között szerepelnek még a zsidó konyha sajátosságai és a rituális tisztaság kérdése, a fény zsidó kultúrában betöltött fontos szerepe és a halához kötődő szokások. A tárlat érdekessége két egyedi fejlesztésű, interaktív digitális múzeumi alkalmazás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborja és a múzeum közös projektje, amely a pápai betegsegélyező egylet 185 éves adománykönyvét, illetve a szombati asztal rítusait ismerteti. A digitális vitrinben látható adománykönyv a pápai zsidóság hétköznapjaiba vezeti az érdeklődőket. Az első pillantásra hagyományosnak tűnő vitrinen egy érintésre megjelenik a kijelző, amely lehetővé teszi, hogy az üveg mögül áttetsző műtárgyhoz szinte hozzányúlhasson a látogató, belelapozzon és kiválasztva egy-egy zsebet további információkhoz jusson. A szombati asztalra vetített animáció a szombat bejövetelének otthoni rítusait meséli el, a látogatók egy öttagú család és vendégük péntek esti ünnepét ismerhetik meg. A stilizált rajzok a gyertyagyújtástól az áldásokon át a vacsoráig mutatják be a hagyományos tárgyakat, kellékeket, cselekvéseket. A vetítés csak akkor indul el, ha legalább hárman ülnek az asztalnál. A kiállításon látható legrégebbi tárgy egy 1815-ös gyertyatartó, a legújabb pedig a 2007-ben a múzeumban felejtett kipa, a néprajzi különlegességek között pedig a Grünbaum Gyula által 1911-ben gyűjtött sopronkeresztúri halica cipőt is megtekintheti a közönség. A gyűjteményi anyagot bemutató terek után található a “kérdések terme”, amelyben középiskolás diákok és a múzeum munkatársai által bevitt tárgyakkal és a hozzájuk kapcsolódó történekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A diákkurátorok által berendezett helyiség a párbeszéd és a pedagógiai feldolgozás színtere is egyben. MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk