|
Gondot okozhat a kettős állampolgárság
A kettős állampolgárság megadását célzó magyarországi törekvésekről írt a Süddeutsche Zeitung hétfőn, Egy idegen anyaország útlevele című cikkében.
A liberális német lap tudósítója, Michael Frank bécsi keltezésű írásának alcímében azt emeli ki, hogy a magyar jobboldal a szomszédos országokban élő valamennyi magyart honfitárssá akarja tenni, ami – mint fogalmazott – egy olyan, helytelen gesztus, amelyre számos példa van már.
A tudósító előrebocsájtja, hogy Magyarországon az áprilisi választások eredményeként a „néptribun" Orbán Viktor vezette nemzeti konzervatív Fidesz – ha a közvélemény-kutatások nem tévednek – nagy, akár kétharmados többséghez is juthat a parlamentben, s a szomszédos országok politikusai „rettegnek" ettől. A Fidesz vezetői ugyanis nem hagynak kétséget azon szándékuk felől, hogy a határon túl élő magyaroknak automatikusan megadják a magyar állampolgárságot.
Valójában csaknem hárommillió emberről van szó – jegyzi meg a szerző, hozzátéve: a szomszédok mindezt a szuverenitásuk elleni támadásnak tekintik.
Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a tervnek vannak „előfutárai". Így – mint írja – Európai Unión kívüli országok állampolgárai a kettős állampolgárság révén mind gyakrabban válnak rövid úton uniós állampolgárokká. Brüsszelben tanácstalanság uralkodik azzal kapcsolatban, miként reagáljanak erre a fejleményre – véli a tudósító, s felveti a kérdést, vajon egy európai állampolgárság segítene-e a más országokkal szembeni, hasonló nemzeti túlkapások megelőzésében?
Közép-Európában, s legújabban Magyarországon is, csupán a régi ágyúkat töltötték újra – fogalmaz a lap, rámutatva: az első világháború utáni trianoni szerződésben Magyarország területét olyan nagy mértékben csökkentették, hogy magyarok milliói kerültek a kulturális anyaországon kívülre. Azóta a „trianoni komplexus" a hazafias önsajnálat, illetve a szomszédos országokkal való együttélés megzavarását célzó politikai manőverek állandó forrása – teszi hozzá.
A lap emlékeztetett arra, hogy 2004-ben az ellenzéki Fidesz kezdeményezésére Magyarországon már tartottak egy népszavazást a kettős állampolgárság bevezetéséről. Az akkori szocialista-szabad demokrata koalíció ellenezte a lépést, s a referendum a 25 százalékos részvételi küszöbön elbukott. A magyarok – mint írja – akkoriban nem akarták a Kárpát-medence „vad emberének" szerepét játszani. Ha viszont a Fidesz, ahogy jósolják, most mégis megkapná az alkotmány módosításához szükséges parlamenti többséget, akkor tervének megvalósításához többé már nem lenne szüksége semmiféle népszavazásra. Ha mégsem, akkor a nacionalista Jobbik párt különösen erőszakos szélsőjobboldali és romagyűlölő képviselői segítik majd minden bizonnyal ebben – hangoztatja Michael Frank.
A cikkíró úgy értékeli, hogy a Magyarország és a szomszédos országok közötti „hagyományos" nézeteltérések ellenére az Európai Unió nyomására eddig sikerült egyfajta elviselhető modus vivendit találni. A nemzeti jobboldaltól eredő kettős állampolgársággal való fenyegetés mindezt megkérdőjelezi – fogalmaz a szerző. Ugyanakkor rámutat: mégis az egész egy kettős játék, amire Magyarország éppen legélesebb bírálóival szemben hivatkozhat.
A térség legnagyobb „állampolgárság-szédelgője" mind a mai napig Románia – írja a lap, emlékeztetve arra, hogy Bukarest évekkel ezelőtt titokban mintegy 300 ezer moldovai számára állított ki román útlevelet, ahogy Bulgária is legkevesebb 40 ezer szláv macedónt látott el útlevéllel. Az Európai Unión kívülről érkező szabályos invázió azonban először igazán Horvátország csatlakozásával fenyeget, Bosznia-Hercegovina valamennyi horvát származású állampolgára ugyanis rendelkezik az „anyaország", azaz Horvátország útlevelével. Az unió ezáltal – ha Horvátország esetleg már 2011-ben csatlakozik – félig Boszniát is felveszi, hacsak előtte nem jön létre valamilyen megállapodás Zágrábbal.
Az EU testületei mindezzel szemben különös módon tétlenek – írja a tudósító, aki szerint mindenekelőtt a kettős állampolgárság ellen érvényben lévő európai megállapodást kellene nagyobb határozottsággal érvényesíteni. Egyúttal úgy vélekedett: a nemzeti határokon túli saját etnikumhoz való tartozás törekvéseinek levezetése, illetve a kontinentális identitás erősítése érdekében talán okosabb lenne az európai uniós állampolgárság bevezetése, annak minden nagyvonalúságával együtt, de szigorúan kizárva azokat a csoportokat, amelyek egyelőre nem tartoznak az EU-hoz.
Impulzus
2010. február 22., hétfõ , 20:59:53
|
