|
A trianoni traumát ellensúlyozó döntés
1945, főleg a háború utáni kommunista hatalomátvétel után az észak-erdélyi magyarságba iskolákban, tanfolyamokon, szabadlábon vagy a börtönvilágban évtizedeken át sulykolták "a bécsi döntés" negatív élményét, mint a Horthy-fasizmus szörnyű rémtettét a történelmileg is egységes és oszthatatlan román állam ellen.
És ezt nem csak a románsággal művelték, hanem a magyar kollaboránsok seregeit is próbálták több-kevesebb sikerrel ,,az ügy" mellé állítani. Többek számára kényszerpálya volt ez, a túlélés, a megmaradás eszköze, de voltak, akik lihegve túlteljesítettek, és voltak, akik el is nyerték ennek jutalmát, amely iskoláztatásban, társadalmi előrehaladásban jelentkezett.
A képmutatás magasiskolája volt ez, amely sok mindenben ma is érezteti hatását. A magyarellenes nacionálkommunista propaganda eszköze volt a Horthy-fasizmus megbélyegzése, amely lappangva már a kommunista hatalomátvétel előtt is jelen volt. Visszaemlékszem a háborús évek olyan mondókáira, hogy ,,árpacipó, facipő, ezt hozott a szebb jövő".
A román történetírás és a köztudat a múltban és ma is másképp ítélte meg a bécsi döntést, mint a magyar közösségek. A magyar történetírást azért nem említem, mert ezt a Rákosi- és a Kádár-korszakban is nemzeti tudatépítést feladva, internacionalista szellemben írták át, hamisították meg. Ez a mai magyar társadalom egyik legsúlyosabb öröksége, szöges ellentétben az összes szomszédállam ideológiai kizárólagosságával. Sőt, a magyar balliberális ellenzék még ma is izzadja ezt a mérget. Elegendő, ha a napjainkban zajló, a magyar médiumok átszervezésével vagy az oktatás átalakításával kapcsolatos, főleg az internet névtelensége mögé bújó vitákat olvassuk.
Ez a fél évszázadosnál korosabb eszmeáramlat kevésbé fertőzte meg az elszakított nemzetrészek magyarságát. Még él ugyanis egy egyre vékonyodó idősebb réteg, akiknek személyes élményük a ,,magyarok bejövetele", ,,a kicsi magyar világ" gazdasági életet pendítő időszaka, akikkel a moszkovita beágyazottságú vagy a román, szlovák, szerb maszlagot nem lehet megetetni. És ez a gondolkodásmód az unokákra is átöröklődik.
Az 1940-es, második bécsi döntés az észak-erdélyi magyarság körében Trianon-traumát oldó időszaka maradandó lelki és tudati nyomokat hagyott. A négy év alatti gazdasági előrelépés, a civilizációs igények, a nemzeti identitás erősödése, az észak-erdélyi infrastruktúra kiépülése, a magyar kultúra térnyerése olyan evidencia, amely nélkül ma nem olyanok lennénk, amilyenek vagyunk.
A jelenlegi európai politikai konstellációban ezek azok az értékek, amelyekre a nemzeti összetartozás érzése épülhet és teret nyerhet.
Kitekintő | Háromszék
2010. szeptember 01., szerda , 15:36:11
|
