Vona Gábor a Jobbik kormányra kerülésének esélyéről


A Jobbik le akarja váltani a kormányt, de nem szeretné, ha Magyarországon külföldi erők befolyása érvényesülne – jelentette ki Vona Gábor, a párt elnöke, parlamenti frakcióvezetője az MTI-nek adott interjújában. Az ellenzéki politikus azt is felvetette: társadalmi vitát kellene nyitni az ország NATO-tagságáról, mert szerinte az ország érdeke az lenne, ha nem tartozna egyetlen katonai szövetséghez sem. A Jobbik elnöke a párt előtt álló feladatnak nevezte, hogy értékeiket, alapvető fundamentumaikat, amelyek megkülönböztetik őket más pártoktól, megőrizzék, és alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Szavai szerint most a kormánypárt “erodálódásához” kell alkalmazkodni, minden szegmensben fejlődni kell és alkalmassá kell tenni a Jobbikot, hogy a soron következő országgyűlési választást megnyerje. A legfrissebb közvélemény-kutatásokra utalva jelezte: a Jobbik nemcsak stabilan a második legerősebb párt, de “araszol közelebb a Fideszhez”, a baloldali pártok pedig együtt sem képesek velük egy szintre kerülni. Értékelése szerint a Jobbiknak a baloldallal szemben hitelességi, szervezeti és programbéli előnye van. A pártban nemrég felállított kormányzati előkészítő testület feladataként jelölte meg a választásig elvégzendő feladatok “lajstromba” állítását és “a leendő Jobbik-kormány struktúrájának és működésének kialakítását”. A néhány tucatnyi párton belüli és kívüli szakértőt távol tartják a napi politikától, hogy távlatokban gondolkodhassanak – tette hozzá a pártelnök. Vona Gábor komoly előrelépésnek nevezte, hogy a hazai és nemzetközi sajtó egyre gyakrabban cikkezik pártja kormányra jutási esélyéről.

Meglátása szerint itthon egyre kevesebben, már csak a “valóságot leginkább torzító” ellenfeleik mondják, hogy a Jobbik egy “szélsőséges, extrémista párt” lenne, amitől Magyarországnak félnie kellene. Azokon a településeken, ahol jobbikos polgármesterek vannak, semmiféle kataklizmát nem élnek át az emberek – jelentette ki, hozzátéve: másabb, sok szempontból keményebb programjuk van, de “nem forgatják fel a világot, hanem egy élhetőbb irányba terelik”. Ezt a fordulatot nemzetközi szinten is el kell érni – tette hozzá, kifejtve: például Törökországban, Oroszországban, Közép-Ázsiában partnernek tekintik a Jobbikot; a feladat, hogy a nyugat is lehetőséget adjon a bizonyításra és az elvégzett munka fényében ítélje meg a pártot. Vona Gábor arról is beszélt: a jövő évi stratégiát egy január végi, többnapos frakcióülésen véglegesítik és évadnyitón vázolja majd a terveket. A prioritások között szerepel majd a korrupció elleni harc, a munkahelyteremtés és a társadalom szociális problémáinak megoldása. Feladatként jelölte meg a középosztály szélesítését, amelyet alulról, érdemek alapján szeretnének megvalósítani, míg álláspontja szerint a Fidesz politikai lojalitás alapján teszi azt, a baloldalnak pedig nincs “épkézláb” megoldása, csak szítja a szociális feszültséget. Kiemelte az időközi veszprémi országgyűlési választás fontosságát is, a Jobbik jelöltjét, a civil jogász Damm Andreát pedig “igazi nagyágyúként”, a devizahitelesek “Jeanne d’Arc”-jaként jellemzett. A tüntetésekről szólva azt mondta: a szervezők gyakran elkövetik a hibát, hogy felvállalnak egy pozitív célt, egy vitatható kormányzati lépés kritikáját, viszont “levitézlett politikusokat” engednek soraikba és ezzel nem tudnak társadalmi erőt felmutatni. A Jobbik minden társadalmi csoport problémáira igyekszik megoldást kínálni, de “titkosszolgálatok által szervezett tüntetésekhez (…) nem kíván asszisztálni” – hangoztatta, hozzátéve: a kormányt le akarják váltani, de nem szeretnék, ha Magyarországon külföldi erők befolyása érvényesülne. A Jobbik elnöke a keleti nyitásról azt mondta, azalatt kiegyensúlyozást értenek, s nem azt, hogy “a nyugati gazdát lecseréljük egy keleti gazdára”. Ki kell használni Magyarország híd-szerepét, ellenkező esetben ütközőpont lesz az ország – vélekedett Vona Gábor. El kell érni azt is – folytatta -, hogy Magyarország egy esetlegesen kialakuló NATO-Oroszország konfliktusból kimaradjon, semleges maradjon. Itt lenne az ideje annak, hogy elkezdődjön egy társadalmi vita arról, hogy Magyarországnak a NATO-ban van a helye vagy egyetlen katonai szövetségben sem – emelte ki, hozzátéve: szerinte jelenleg utóbbi lenne az ország érdeke. Ez biztos, hogy sok érdeket sértene, de ha Magyarország ki szeretne lépni, akkor azt tiszteletben kell tartani – tette hozzá, megjegyezve: a vitát fel kell vállalni, mert “ennél ezerszer kellemetlenebb, ha Magyarország belesodródik egy háborús konfliktusba”. A 2014-es évet a pártelnök összességében vegyesnek nevezte, kifejtve: noha a kétharmadot nem tudták megakadályozni, a Jobbik szempontjából alapvetően sikeresnek tartja a választási szerepléseket. Az ország állapotát és a kormány “tehetetlenségét” ugyanakkor szomorúnak minősítette. MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk