Visszakozik az RMDSZ: mégsem támogatná a magyarellenes Romanu-Vivu emlékművének megépítését Marosvásárhelyen


Reagált az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete a Constantin Romanu Vivu-szobor felállítása kapcsán őket ért vádakra.

Azt írták: a szoborállításról szóló tanácsi határozat az RMDSZ-frakció javaslatára azzal a módosítással lett elfogadva, hogy csak akkor kerüljön kivitelezésre, miután a többi, már előzőleg elfogadott szobrok (pl. Sütő András szobra) kikerülnek a közterekre. Az erről szóló határozat újból a tanács napirendjére kell kerüljön, hiszen ki kell egészíteni a dokumentációt egy helyszínrajzzal, művészeti tervvel és a személy életrajzával. Amennyiben magyarellenes megnyilvánulásai voltak a szóban forgó történelmi személyiségnek, nem támogatjuk a szoborállítást, írták a közleményben. Előzőleg a marosvásárhelyi magyar közösségben megütközést keltett a határozat elfogadása, de román értelmiségiek is elítélték a döntést, mert szerintük a városháza kétkulacsos politikát folytat: miközben a harmónia városának nevezi Marosvásárhelyt, megosztó és a magyar közösségben ellenséges érzületeket keltő emlékművet készül felállítani. A magyar előválasztásra jelentkezett Barabás Miklós értesülése szerint nem is szobrot, hanem emlékművet készül állítani a Városháza, a jelenlegi Constantin Romanu Vivu utca végén található parkba, mindössze néhány méterre a Székely Vértanúk emlékművétől. Barabás Miklós erről Facebook-oldalán közölt hosszabb írást.
Fotó: Barabás Miklós Facebook-oldala
A tervezett tanácsi határozat azért kelt akkora felháborodást, mert Constantin Romanu Vivu a magyar uralom ellen harcolt, társaival azért küzdött, hogy megakadályozza Erdély unióját Magyarországgal – legalább is az életútját ismertető Román Enciklopédia szerint. A 12. román légió vezetője volt, amelynek hatáskörébe 104 helység tartozott, közöttük Marosvásárhely, Szászrégen, Maroshévíz, a Maros- és a Görgény-völgyi települések. Feladata az volt, hogy erről a területről elűzze a magyar és székely fegyveres csoportokat, és fennhatósága alá hajtsa a szóban forgó településeket. 1848 decemberében a Maros-menti falvakban tisztogatást végzett, karácsony estéjén bevonult Marosvásárhelyre, ahonnan azonban Bem tábornok seregeinek érkeztével kénytelen volt Szászrégenig iszkolni. Itt táborozott 1849 januárjáig, amikor Maroshévíz felé vette az irányt. Gödemesterháza területén egy székely csapat elkapta, és őrizetbe vette. Láncra verve hozták be Marosvásárhelyre, ahol az a döntés született, hogy szállítsák át őket Debrecenbe, hogy ott ítélkezzenek az ügyükben. 1849 január 28-án vagy 29-én ökrösszekérrel indították útnak őket, de nem jutottak messzire: Marosszentgyörgyön civilek támadtak rájuk, és a község határában halálra ütlegelték, holttestét az útszéli árokba vetették, ahonnan három nap múltán szállították és temették el ismeretlen helyre.
Constantin Romanu Vivuról már korábban utcát neveztek el Marosvásárhelyen, amely különös módon éppen a Székely Vértanúk útjába torkollik, a postaréti Székely Vértanúk emlékművénél. mediatica

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk