|
Legjobb barátja esett neki a miniszterelnöknek!
A mostanihoz hasonló határozott hangvételű bírálat csak nagyon ritkán éri Izraelt az Egyesült Államok részéről.
Feszült hangvételű, 43 perces telefonbeszélgetésre került sor pénteken Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök között, amelynek során Clinton az Egyesült Államokkal szemben sértő lépésként értékelte az új, kelet-jeruzsálemi zsidó építkezések engedélyezését, amelynek bejelentésére ráadásul szerencsétlen módon Joe Biden amerikai alelnök látogatásával egyidőben került sor - írta a The New York Times.
Biden március 8-án érkezett Izraelbe, hogy az Egyesült Államok támogatásáról biztosítsa a zsidó államot. A bejelentés hallatán maga az alelnök is elítélte az újabb építkezéseket, mondván, a lépés aláássa a békefolyamatot. Pénteken Clinton ennél is messzebb ment: Netanjahuval beszélgetve kijelentette, hogy az újabb építkezések ártanak az amerikai-izraeli kétoldalú kapcsolatoknak is.
Efféle határozott hangvételű bírálat csak nagyon ritkán éri Izraelt az Egyesült Államok részéről. Több amerikai tisztségviselő szerint Clinton tulajdonképpen Barack Obama amerikai elnök indulatát közvetítette, akit felbosszantott az izraeli belügyminiszter bejelentése, amely Netanjahut is váratlanul érte. Az izraeli vezető többször is kiemelte, hogy még őt is meglepte az építkezések engedélyezésének terve és elnézést kért a bejelentés szerencsétlen időzítéséért. Mindazonáltal ez nem nyugtatta meg Clintont, aki kijelentette, nem érti, hogyan történhetett mindez, különösen az Egyesült Államok Izrael biztonsága melletti elkötelezettségének fényében.
Órákkal a szóban forgó telefonbeszélgetést követően a palesztin-izraeli béketárgyalásokban közreműködő kvartett (az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Unió és az ENSZ) közleményben ítélte el az izraeli lépést. James B. Steinberg amerikai külügyminiszter-helyettes magához kérette Michael B. Oren washingtoni izraeli nagykövetet pénteken, az izraeli nagykövetség azonban nem kívánta kommentálni az eseményeket.
Az összehangolt lépések jól mutatják az Obama-adminisztráció elégedetlenségét, amiért egy év erőfeszítései után sem sikerült rávennie Izraelt a zsidó telepek bővítésének teljeskörű befagyasztására, amely az első komoly lépést jelentené a hosszú ideje zátonyra futott békefolyamat újraindítása felé. A történtek ugyanakkor kényes helyzetbe hozzák az Obama-adminisztrációt is, tekintettel arra, hogy már csak két hét van hátra a legnagyobb amerikai-izraeli lobbi-szervezet, az American Israel Public Affairs Committee (AIPAC) 2010-es politikai konferenciájáig. A washingtoni rendezvényen várhatóan Clinton és Netanjahu is felszólal majd.
Clinton pénteken közölte az izraeli miniszterelnökkel, hogy az Egyesült Államok nem csak szavakat, hanem olyan lépéseket vár el a zsidó állam tisztségviselőitől, amelyekkel bizonyíthatják, hogy valóban elkötelezettek a kétoldalú kapcsolatok és a békefolyamat mellett. Netanjahu mindazonáltal nem mondta, hogy megpróbálná hatálytalanítani a bővítési tervet és nem is tanúsított megbánást a kelet-jeruzsálemi építkezések miatt.
Mint ismeretes, 2009 novemberében az izraeli kormány 10 hónapra részlegesen befagyasztotta a nyugati parti (ciszjordániai) zsidó telepek bővítését, a zsidó állam oszthatatlan fővárosának tartott Jeruzsálem azonban szándékosan kimaradt a tilalomból. Izrael 1967-ben foglalta el Kelet-Jeruzsálemet, ahol a nemzetközi közösség azóta is megszállónak tartja.
A közvetlen tárgyalások hiányában az Egyesült Államok most közvetett tárgyalások tető alá hozásával próbálkozik, amely során Obama közel-keleti különmegbízottja, George J. Mitchell közvetítene Izrael és a palesztinok között. Az Al-Quds Al-Arabi londoni arab napilap szerint Mitchell szombaton ígéretet tett Mahmúd Abbász palesztin elnöknek arra, hogy az Egyesült Államok el fogja érni a kelet-jeruzsálemi izraeli építkezések leállítását.
Kitekintő
2010. március 14., vasárnap , 15:19:19
|
