Parajd – Jóváhagyták a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer tervét

Munkálatok 2025. július 2-án a parajdi Só-szorosban, a Korond-patak azon szakaszán, ahol betört a víz a sóbányába. Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást. MTI/Veres Nándor

MTI – Jóváhagyta a kormány csütörtökön a Korond-patakon megépítendő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét – közölte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

A patakon, amelynek vize tavaly májusban elárasztotta a parajdi sóbányát, 332 millió lejből, állami forrásokból építenek védőgátat és záportározót.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint a vízügyi szakemberek által tervezett árvízvédelmi rendszer hosszú távú védelmet fog nyújtani a tavalyi bányakatasztrófa által sújtott Parajdnak.

„Ehhez a kormányban minden támogatást biztosítunk. Ma elfogadtuk a műszaki terveket, és az RMDSZ azt kéri, hogy a pénzügyminisztérium és a környezetvédelmi tárca is kezelje prioritásként Parajdot, biztosítva a szükséges finanszírozást annak érdekében, hogy már idén elkezdődhessenek a munkálatok” – idézte Tánczos Barnát az RMDSZ közleménye.

A miniszterelnök-helyettes hozzátette: hasonlóan fontosnak tartják a lakosok tájékoztatását is, hiszen a rendszer az ő biztonságukat szolgálja. Jövő pénteken Parajdon is bemutatják az elfogadott tervet, az építkezés ütemtervét, valamint a beruházás szerepét a település árvízvédelmében és egy újabb környezetvédelmi katasztrófa megelőzésében.

Az árvízvédelmi rendszer egy 12 méteres gátból, záportározóból, föld alatti vízelvezető csatornából, valamint a Korond-patak medrének szabályozásából és eltereléséből áll, ezáltal többlépcsős árvízvédelmi beavatkozást tesz lehetővé. Nagyobb árhullám esetén működésbe lép a záportározó rendszer, vészhelyzet esetén pedig akár teljesen le lehet zárni a Sószorost a beáramló víz elől.

A csütörtökön elfogadott kormányhatározat szerint a Korond-patak vízgyűjtő területén három év alatt megvalósítandó, több mint hatmillió köbméternyi víz ideiglenes tározását lehetővé tevő, összesen hét kilométernyi mederszabályozást feltételező árvízvédelmi munkálatok finanszírozását a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium költségvetéséből, a vízügyi hatóság bevételeiből és más állami forrásokból fedezik.

Tánczos Barna kiemelte, hogy mindez nem váltja ki a parajdi sóbányát működtető Salrom bányavállalat felelősségét és feladatát.

„Továbbra is kötelessége elvégezni azokat a munkálatokat, amelyek a Sószorosban csökkentik a környezetvédelmi kockázatot, és megvédik a bánya területét” – hangsúlyozta az RMDSZ-es kormányfőhelyettes.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába 2025 májusában zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát.

A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel; így nemcsak az ott dolgozó bányászok maradtak munka nélkül, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is kérdésessé vált.

A Korond-patak, amely Parajdnál a Kis-Küküllőbe torkollik, tavaly több ízben is jelentős mennyiségű sóval szennyezte a folyót, amelynek vize emiatt hónapokig alkalmatlan volt az ivóvíz előállítására. A Kis-Küküllő völgyében található települések lakosai (mintegy 40 ezer ember) számára a katasztrófavédelem által hozott tartályokból biztosították az ivó- és háztartási vizet