A biológiai sokféleség segíthet mérsékelni a klímaváltozás pusztító hatásait


Image by magnific.

A természet biológiai sokféleségének megőrzése és helyreállítása az egyik legfontosabb eszköz lehet a klímaváltozás következményeinek mérséklésében és az elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodásban – hívta fel a figyelmet Erdős László ökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója a Másfélfok szakportálon megjelent elemzésében. A 2026-os nyár kiszáradó erdei és kiégett gyepterületei is megmutatták, milyen komoly próbatétel elé állítja a felmelegedés az élővilágot.

A szakember emlékeztetett: az ENSZ Környezetvédelmi Programjának idei jelentése szerint gyakorlatilag már nem tartható a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt, ezért a kibocsátások csökkentése mellett az alkalmazkodásra is fel kell készülni. Egy októberben közzétett nemzetközi elemzés 423 tanulmány alapján 23 ökoszisztéma-szolgáltatást vizsgált, és a legtöbb esetben kedvező összefüggést talált a biológiai sokféleség és ezek működése között. A fajgazdagság például javíthatja a vízminőséget és a beporzást, a tengeri szénmegkötés pedig különösen érzékeny a biodiverzitás változásaira.

A szárazföldi ökoszisztémákban a fajgazdag erdőkben általában kevésbé szaporodnak el a kártevők, és több szenet köthetnek meg, mint a fajszegény állományok. A változatos növénykultúrákat alkalmazó gazdaságok talaj- és vízgazdálkodása is kedvezőbb lehet, kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényelhetnek, miközben ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Erdős ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fajok számának növelése nem öncél: az idegenhonos fajok betelepítése egy természetes élőhelyre akár káros következményekkel is járhat.

A klímaváltozással szembeni ellenálló képesség szempontjából nemcsak a fajok, hanem az egyes fajokon belüli genetikai változatosság megőrzése is fontos. Egy 2025-ös globális elemzés szerint a növények, állatok és gombák genetikai sokfélesége világszerte csökken, és ez a veszteség a ma még gyakori fajokat is érinti. A változatos tájszerkezet szintén menedéket nyújthat: az élőlények a számukra kedvezőtlen területekről hűvösebb, párásabb élőhelyekre húzódhatnak vissza. A Kiskunságban végzett kutatás, valamint a Szegedi Tudományegyetem 2026-os vizsgálata is rámutatott az ilyen természetes menedékek jelentőségére.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont magyarországi és romániai falvakban végzett kutatása szerint a változatosabb tájakon fekvő településeken az életminőségi mutatók is kedvezőbbek, mint a monokultúrák uralta környezetben. A mezőgazdasági területek közötti erdőfoltok például a légszennyezés mérséklésében is szerepet játszhatnak. Erdős László szerint a biodiverzitás nem csodaszer, de megőrzése és helyreállítása jelentősen csökkentheti a klímaváltozás okozta károkat. Ehhez a mezőgazdaságban és az erdészetben nagyobb teret kell adni a fajgazdag rendszereknek, a természetvédelemben és a településtervezésben pedig meg kell őrizni a különböző élőhelyeket és a természetes klímamenedékeket.

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk