Új korszak kezdődik Horvátországban – kapuk helyett kamerák az autópályákon

A magyar turisták egyik legkedveltebb tengerparti úti célja, Horvátország 2025 nyarán is változatlan népszerűségnek örvend, bár a vendégszámok enyhe csökkenést mutatnak. A majdnem 300 ezer magyar utazó idén mintegy 1,2 millió vendégéjszakát töltött el az Adriánál, és bár ez 1–2%-os visszaesést jelent a tavalyi évhez képest, a horvát turizmus képviselői stabil érdeklődésről számolnak be – mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban a Horvát Idegenforgalmi Közösség vezetője.

Herczeg Ivana szerint a legkeresettebb régiók között továbbra is Kvarner és Isztria vezet, a magyarok kedvenc városai közé pedig Crikvenica, Rovinj, Vir, Opatija és Poreč tartoznak.

A nyaralók egyik legnagyobb bosszúsága eddig a fizetőkapus autópályarendszer volt, amely gyakran hosszú sorokat és késéseket okozott, főleg a nyári főszezon idején. Ennek azonban hamarosan vége.

Fotó: hrvatske_autoceste @ Instagram.

Horvátország két éven belül teljesen megszünteti a hagyományos kapukat, és egy elektronikus, rendszámfelismerésen (ALPR) és rövid hatótávú kommunikáción (DSRC) alapuló rendszert vezet be. A cél, hogy az utazás gyorsabbá, gördülékenyebbé és kényelmesebbé váljon – különösen azok számára, akik a közeli országokból, így Magyarországról is autóval érkeznek.

A nyaralási szokásokban is változások tapasztalhatók: míg sokan még mindig az utolsó pillanatban döntenek, egyre többen már hónapokkal előre lefoglalják szállásukat. Az előszezonban rövidebb, négy nap körüli tartózkodás a jellemző, ám a főszezon beköszöntével a nyaralások időtartama meghosszabbodik. Bár az infláció Horvátországot sem kímélte, és az árak – különösen a vendéglátásban és a szálláshelyeken – emelkedtek, az ország még mindig jó ár-érték arányú nyaralási lehetőségként szerepel a magyar turisták térképén.

A horvát szállodaipar dinamikusan fejlődik: a klasszikus tengerparti hotelek mellett egyre több a luxusvilla, butikhotel, wellness központ, valamint az egyedi, személyre szabott élményeket kínáló vidéki farmház. Az új szálláshelyek között megtalálhatók modern, végtelenített medencés villák, tradicionális stílusban felújított házak, de olyan helyek is, ahol a vendégek sajtkészítő vagy lovas workshopokon vehetnek részt – mutatott rá Herczeg Ivana.

A Horvát Idegenforgalmi Közösség vezetője szerint a szolgáltatások minősége is látványosan javult: a nemzetközi szállodaláncok megjelenése strukturált minőségbiztosítási rendszert és egységesített szolgáltatási színvonalat hozott. Emellett az állami és regionális turisztikai hivatalok különféle támogatási programokkal segítik a kis- és középvállalkozásokat képzés, tanúsítás és digitalizáció révén.

A környezettudatosság is egyre hangsúlyosabb szerepet kap: számos szálláshelynek már van nemzetközi fenntarthatósági minősítése, például Green Key vagy EU ökocímkéje. A tengerparti öko-kempingek, glamping üdülők, valamint az agroturisztikai szállások – amelyek helyben előállított élelmiszert kínálnak – egyre népszerűbbek, különösen a tudatos és prémium utazók körében.

Horvátország jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel is készül. Kiemelkedő példa a spliti Žnjan strand teljes megújítása: parkosítás, játszóterek, kávézók, amfiteátrum és több ezer új növény várja a vendégeket. Emellett természetvédelmi beruházások is zajlanak, például a nini lagúna ökoszisztémájának megőrzésére irányuló projekt, amely a NATURA 2000 védett élőhelyeit is bemutatja.

A horvát turizmus stratégiája világos: az ország nemcsak a tengerparti nyaralások célpontja szeretne lenni, hanem egész évben kínálni kíván változatos élményeket a látogatóknak. Ezért fokozott hangsúlyt fektetnek a kulturális örökségre, a természetjárásra, a gasztronómiára és az aktív turizmusra is – mindezt magas színvonalon és fenntartható keretek között, összegzett Herczeg Ivana.