Az előző év öt százalékára esett vissza a turistaforgalom Parajdon

A parajdi Bánya utca, ahol turisták tömege szokott lenni, 2025. május 30-án. Miután a Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszán kialakult víznyelőkbe ömlő víz teljesen feltöltötte a parajdi sóbánya tárnáit, a folyam visszatért a medrébe. Az előző napon fel kellett adni a föld alatti védekezést a sóbányánál, miután nem sikerült megóvni a beáramló víztől a létesítmény legújabb részlegét, a Telegdy-bányát. Fotó: MTI/Veres Nándor.

MTI – Az előző év turistaforgalmának mindössze öt százalékára esett vissza tavaly a látogatottság Parajdon az egykoron évi mintegy félmillió látogatót vonzó sóbánya 2025 májusában történt elárasztása nyomán – nyilatkozott Moldován László, a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke a Krónika.ro erdélyi portálnak.

A székelyföldi kistérségben 2007-ben alapított egyesület elnöke – aki maga is panziótulajdonos – elmondta: a Hargita megyei községben 2024-ben működtetett 116 minősített szálláshelyből napjainkban mintegy 70 próbál még működni, a többi visszaadta vagy felfüggesztette engedélyét.

Sokan nem zártak be végleg, hanem „lappangási időszakban” vannak, míg a többi vendéglátó zöme más tevékenységből próbálja fenntartani magát, miközben a panzió formálisan nyitva tart.

Az egyesületi elnök szerint a román kormány által a katasztrófa után nyújtott támogatás „csepp volt a tengerben„, a korábbi éves forgalom 15 százalékát tette ki. „Ha legalább ötven százalék lett volna, az már érzékelhető segítség lenne” – mondta.

A turisztikai egyesülethez érkezett adományokból olyan tevékenységeket finanszíroztak, amelyek a turizmus beindítását segítik – mondta.

Az egyik legfontosabb lépés az önkormányzat tulajdonában lévő wellnessközpont működésének támogatása volt. Az egyesület támogatói jegyeket vásárolt, amelyeket a minősített panziók között osztott szét. Ezzel a lépéssel élénkítette a wellnessközpont forgalmát, miközben a szállásadók vonzóbb ajánlatot tudtak kínálni a turistáknak. A Hargita megyei önkormányzat szintén vásárolt jegyeket, ezáltal közvetlenül segítve a létesítmény fennmaradását.

Moldován László a jövőt illető kérdésre óvatos optimizmussal válaszolt: egy új bánya megnyitását inkább hosszú távú, bizonytalan kilátásnak tartja. „Jó esetben is legalább tíz év, mire olyan állapotba kerülne, hogy betegeket lehessen leengedni. Arra egyelőre nem lehet alapozni” – fogalmazott.

Az egyesületi elnök szerint reálisabb megoldást nyújtana a wellness- és gyógyközpont fejlesztése. Parajd alatt 65 Celsius-fokos sós termálvíz húzódik, amelynek egy nagyobb hozamú kút fúrásával való kiaknázása alapjaiban változtathatná meg a település esélyeit – vélte.

„Ha a rendelkezésre álló forrásokból célzottan erre fordítanának akár egyharmadot, az már komoly előrelépést jelentene” – mondta. Mint fogalmazott, a cél egy korszerű, egész évben működő gyógyászati központ kialakítása, amely részben pótolhatná a sóbánya kiesését.

Ezzel párhuzamosan bírósági bejegyzés előtt áll a Parajdi Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) Szövetség, melyben a helyi önkormányzat, a vállalkozói szövetség és a turisztikai egyesület is részt vesz. Céljuk egy professzionális, fizetett menedzsment kialakítása, mely összefogja a marketinget, a szolgáltatásfejlesztést és az idegenforgalmi adó kezelését.

Az adományokból egy új turisztikai platform is létrejött, valamint egy 16 méter magas kilátó megépítését is tervezik a Sóhát területén, amely új látványosságként bővítené az idegenforgalmi kínálatot a székelyföldi településen.

Moldován László úgy vélte, ha az illetékesek valóban a termálvíz kiaknázására, valamint a gyógyászati központ bővítésére koncentrálnak, ősszel elindulhatnának a beruházások. „Most kell lépni. Ha nem történik előrelépés, a megmaradt hetven panzió sorsa is megpecsételődhet” – mondta a Krónika.ro portálnak.