„Kolozsvár szégyene”: káosz és csúszások a törökvágási felüljáró és a vasútfejlesztés körül

Fotó: Asociația Pro Infrastructură.

Egy nagyszabású infrastrukturális beruházás Kolozsváron a „város szégyenévé” vált – figyelmeztetett a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely évek óta követi nyomon a közlekedési projekteket. A szakértők szerint a Törökvágásnál tervezett felüljáró olyan műszaki és szervezési hibák sorozatának áldozata, amelyek komolyan veszélyeztetik a város biztonságát és közlekedési jövőjét.

A vitatott felüljáró: biztonsági rémálom

A civil szervezet hétfőn közzétett elemzése szerint a törökvágási vasúti átjárónál épülő – pontosabban: el sem kezdett – felüljáró „minden képzeletet felülmúló káosz eredménye”. A Pro Infrastruktúra szerint az önkormányzat és a CFR közötti egyeztetések hiánya oda vezetett, hogy a tervezett megoldás nem szünteti meg az alul található vasúti átjárót.

„Ez a felüljáró teljesen ellentmond a közlekedésbiztonság logikájának. Megmarad a forgalom számára a vasúti kereszteződés, így az autósok és a gyalogosok továbbra is életveszélyes helyzeteknek lesznek kitéve” – áll a közleményben. A szervezet szerint a projekt nem illeszkedik városképi szempontból sem, és funkcionálisan is nehezen lesz használható.

EU-s pénzek a tét: csúszó határidők

A Törökvágás ügye szorosan kapcsolódik a Kolozsvár–Biharpüspöki vasútvonal modernizációjához, amelyet részben az Európai Unió helyreállítási alapja (PNRR) finanszíroz. A beruházás négy szakaszból áll, és a cél az elektromos vontatás bevezetése, a sebesség és a biztonság növelése.

Az egyesület elemzése szerint azonban csak két szakasznak – a Kolozsvár–Egeres és az Egeres–Kissebes közötti résznek – van esélye arra, hogy 2026 augusztusára olyan állapotban legyenek, hogy a brüsszeli ellenőrzés előtt „működőképesnek” lehessen őket nevezni. Ez sem jelenti a munkálatok végét, hiszen az elektromos rendszer kiépítése addigra nem készül el.

„A pénzek lehívásához elég, ha bizonyítani tudjuk: a vonal működik. Ehhez akár dízelmozdonyokat is küldhetünk a pályára, ám ezek is csak akkor közlekedhetnek biztonságosan, ha a központi forgalomirányítás és az elektronikus berendezések – váltók, jelzők, sorompók – hibátlanul működnek. Egyáltalán nem biztos, hogy ezek a rendszerek elkészülnek időben” – figyelmeztet a Pro Infrastruktúra.

Lassan haladó építkezések

Az egyesület terepi megfigyelései szerint a munkálatok nagyon lassan haladnak.

• Kolozsvár–Egeres: a CFR jelentése szerint 40 százalékos készültségi szinten áll, de augusztusban mindössze két százalékpontnyi előrelépés történt. „A drónfelvételeken mindössze egy tucat helyen látszik aktív munka” – írják.
• Egeres–Kissebes: az 50 százalékot meghaladó állapot a legelőrehaladottabbnak számít, de itt is csak egy százalékponttal nőtt a teljesítés júliushoz képest. A vonal hegyvidéki szakaszokon halad át, a legmagasabb pontja a sztánai alagút környékén 550 méteren található, majd Bánffyhunyad felé ereszkedik. A munkálatok itt is akadoznak, mindössze néhány helyszínen folyik tényleges építkezés.

A kivitelezést a RailWorks konzorcium végzi, amely az Alstom és az Arcada vállalatokból áll.

Távlati kilátások

Ha egyszer valóban befejeződnek a munkálatok – a jelenlegi becslések szerint 2028 és 2030 között –, a Kolozsvár–Biharpüspöki vasútvonal jelentős előrelépést hozhat a régió közlekedésében. A tervek szerint a korszerűsített vonalon két óra alatt lehet majd megtenni a Kolozsvár–Nagyvárad távolságot InterRegio vonatokkal, ami valódi alternatívát jelenthet az autóforgalommal szemben.

Addig azonban Kolozsvár lakói kénytelenek szembesülni a félkész projektekből fakadó gondokkal. A Törökvágásnál tervezett felüljáró pedig – ha nem születik átgondoltabb megoldás – hosszú időre a „Kolozsvár szégyene” címkét viselheti.