Az autópályák átírják Románia gazdasági térképét

Fotó: Ziarul Financiar.

Romániában az elmúlt években látványosan csökkent a különbség az ország fejlettebb és szegényebb térségei között, és ebben az autópálya-építéseknek is egyre nagyobb szerepük lehet. A Ziarul Financiar elemzése szerint a 2025-ös vásárlóerő-adatok alapján már csak három megye – Botosán, Gyurgyevó és Vaslui – maradt azon a szinten, ahol az egy főre jutó vásárlóerő legalább 20 százalékkal elmarad az országos átlagtól. Egy évvel korábban még Románia megyéinek mintegy fele ebbe a kategóriába tartozott.

A javulás több olyan megyét is érintett, amelyek hosszú időn át az ország sereghajtói közé tartoztak. Bákó, Bodza, Kovászna, Máramaros, Német és Vâlcea például már magasabb fejlettségi szintre került a vásárlóerő alapján. Bár az ország térképe továbbra is egyenetlen, és főként a déli és keleti régiókban vannak az országos átlagnál gyengébb mutatókkal rendelkező területek, az adatok szerint egyre több megye képes felzárkózni.

A folyamat egyik fontos motorja lehet a Moldva-autópálya, amelynek egyes szakaszait már átadták, más részei pedig tovább épülnek. Az A7-es sztráda nem csupán a Bukarest és Moldva közötti utazási időt rövidíti le, hanem a gazdasági kapcsolatokra is jelentős hatással lehet: az infrastruktúra javulása könnyebbé teszi a vállalkozások számára az áruszállítást, az új beruházások megvalósítását és a munkaerő elérését.

A Ziarul Financiar által idézett szucsávai vállalkozó, Ovidiu Plăcintă szerint az autópálya nem egyszerűen egy jobb közlekedési útvonalat jelent, hanem azt a lehetőséget, hogy Moldva ténylegesen bekerüljön Románia gazdasági vérkeringésébe. A régió korábban részben azért maradt le, mert a nagy sebességű közúti összeköttetések hiánya megnehezítette a kapcsolatot az ország fejlettebb térségeivel, illetve visszatartotta a termelő-, logisztikai, ipari és turisztikai beruházásokat.

A lap szerint az autópályák hatása már most érzékelhető, hosszabb távon pedig még jelentősebb lehet. A Moldva-autópálya új beruházásokat és munkahelyeket hozhat, erősítheti a helyi vállalkozásokat, és tovább növelheti a térség vásárlóerejét, így a korábban Románia egyik legszegényebb régiójának számító Moldva fokozatosan közelebb kerülhet az ország fejlettebb térségeihez.