Vége az egyhangú döntéseknek az EU-ban? Radikális javaslat Brüsszelből

Fotó: Munich Security Conference.

Az Európai Uniónak gyorsabban és határozottabban kell fellépnie a jelenlegi nemzetközi helyzetben, ami akár az egyhangú döntéshozatal feladását és a minősített többségi szavazás bevezetését is szükségessé teheti – az Európai Bizottság elnöke a müncheni biztonsági konferencián beszélt erről.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta, az uniós alapító szerződés 42.7-es cikke szerinti kölcsönös védelmi klauzulát komolyan kell venni, és „életet kell lehelni” belé. Kijelentette, hogy a kölcsönös védelem nem opcionális feladat, hanem jogi kötelezettség és az EU alapelveként az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elvét kell képviselnie.

A 42.7-es cikket eredetileg egyfajta „B tervként” vetették fel arra az esetre, ha az Egyesült Államok csökkentené a NATO támogatását. A német kancellár, Friedrich Merz már korábban is sürgette, hogy az európai vezetők komoly vitát folytassanak a kölcsönös segítségnyújtásról, tekintettel a változó globális rendről alkotott elképzelésekre.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a gyorsabb döntéshozatal érdekében az EU-nak a minősített többségi szavazásra kellene támaszkodnia az egyhangúság helyett. A minősített többséghez a tagállamok 55 százalékának támogatása szükséges, amelyek az uniós lakosság legalább 65 százalékát képviselik, és ezt a mechanizmust például a magyar vétó megkerülésére is lehetséges megoldásként említették az ukrán EU-csatlakozás ügyében.

Von der Leyen szerint Európa végre lépéseket tesz a védelmi együttműködés terén, de elismerte, hogy ehhez „sokkterápiára” volt szükség, és több korábbi tabu is megdőlt. Úgy fogalmazott, hogy bizonyos határokat már átléptek, és ezekhez nem térhet vissza a közösség.

Beszédében egy amerikai példát is idézett: Jerry Friedheim, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának egykori tisztviselője szavaival élve azt mondta, egy ország, amely nem érzi felelősnek magát saját biztonságáért, másokra hagyja a védelem terhét, és nem mobilizálja saját erőforrásait és politikai akaratát. Von der Leyen szerint ez a gondolat rávilágít az európai biztonságpolitikában tapasztalható önelégültségre.

A NATO főtitkárának, Mark Ruttének arra a kijelentésére, miszerint Európa nem maradhat fenn az Egyesült Államok nélkül, von der Leyen azt válaszolta, hogy nem csak a status quo létezik, hanem több forgatókönyv is elképzelhető, és a jelenlegi helyzet egyik fél számára sem kielégítő. Ugyanakkor pozitívan értékelte Marco Rubio amerikai külügyminiszter beszédét, amely a transzatlanti szövetség megerősítésére szólított fel, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is erős szövetséges maradhat Európa számára.