A táncházmozgalom öröksége a filmvásznon: Magyar menyegző Kolozsváron


Népviseletbe öltözött nők a Magyar menyegző című film bemutatója előtt a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében 2025. november 15-én. Fotó: MTI/Kiss Gábor.

A Kolozsvári Magyar Operában tartották szombat este a Magyar menyegző című táncfilm ősbemutatóját, amelyet így a tallinni világpremier után elsőként a Szamos-parti város közönsége láthatott. A bemutatóra a film szereplői, alkotói és a nézők jelentős része is népviseletben érkezett. Az alkotást részben Kalotaszegen forgatták, rendezője Káel Csaba.

A film a táncházmozgalom és Novák Ferenc „Tata” munkássága előtt tiszteleg és egy romantikus történet apropóján mutatja be a magyar népművészet egyetemes értékeit. A produkcióban Törőcsik Franciska és Kovács Tamás, valamint a Muzsikás Együttes, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes művészei szerepelnek.

A rendezvényen a film alkotói, többek között Káel Csaba rendező és Lajos Tamás producer-operatőr beszéltek a film létrejöttéről, a Kalotaszeg és Erdély gazdag kulturális örökségéről, amelyet a produkció megörökít. Káel Csaba kiemelte: a film célja a magyar kultúra átörökítése, a népzene, a tánc és a viseletek bemutatása a magyar közösség számára világszerte, és hangsúlyozta, hogy a kalotaszegiek életét és örökségét is megismerteti a nézőkkel.

A Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Szép Gyula felidézte az épület történelmét, amelyben 105 éve tartották az első magyar film ősbemutatóját, és kiemelte a Magyar menyegző jelentőségét Erdély és Kalotaszeg kulturális bemutatásában.

A magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely felidézte, hogy a táncházmozgalom alapítói előtt tisztelgő alkotás „egy nemzedékről szól”, amely a határok ellenére, a kommunizmus elhallgatásának idején „mégis felfedezte Erdélyt”. Ecsetelte mindazokat a nehézségeket, amelyekkel szembesülniük kellett. Rámutatott: miközben az utakon zötykölődtek, élvezték a népzenét, találkoztak az őket segítő erdélyi magyar emberekkel és „észrevétlenül hazatértek Erdélybe”.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is arról beszélt, hogy a közönség olyan magyar filmet nézhet, amely „a mi történetünk, a mi múltunk és a mi identitásunk”. Rámutatott: a táncházmozgalom a szabadságot adta a kommunizmus sötét éveiben, egy csoda volt.

A közönség vastapssal fogadta a filmet.

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk