December 1.: a trianoni veszteség és a Székely Hadosztály bátorsága Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa beszédet mond a Magyarságkutató Intézet Székely Hadosztály 1918-1919-es szerepvállalásáról tartott budapesti pódiumbeszélgetésén 2025. december 1-jén. Fotó: MTI/Hatházi Tamás. Budapesten pódiumbeszélgetésen emlékeztek a Székely Hadosztály 1918–1919-es helytállására, amely a bátorság, a helytállás és az összefogás jelképévé vált. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója hangsúlyozta, hogy december 1. a magyar nemzet történelmének gyásznapja: ezen a napon csatolták el Erdélyt Magyarországtól. „Ami az egyik oldalon beteljesülés és öröm, az a másikon veszteség és gyász, széthullás” – mondta M. Lezsák Gabriella, kiemelve a trianoni traumát, amelyet a fiatalok számára is identitáserősítővé próbálnak formálni. Babucs Zoltán hadtörténész szerint az Osztrák–Magyar Monarchia belső összeomlása helyett az antant bomlasztó politikája és a Károlyi-kormány hibái vezetettek a történelmi veszteséghez. „Nem lehet megbocsátani, hogy 1918 novemberében a hazatért magyar katonák kezéből kicsavarták a fegyvert” – emelte ki, hangsúlyozva a székelyek helytállásának tragikus körülményeit. 1,2 millió magyar katonából a töredék is képes lett volna megállítani a megszálló alakulatokat, de Károlyi Mihály a románokat puskalövés nélkül engedte be az ország területére. A pódiumbeszélgetésen szó esett a Székely Hadosztályt ért belső és külső szabotázsról: a csapat által igényelt tüzérségi lövegekről leszerelték az irányzékot, a székelyek pedig Budapesten háromezer cigarettáért vásároltak gránátokat és lövedékeket, miközben a románokat felkészítették Erdély megszerzésére. A Hadosztály kétfrontos nyomás alatt állt: egyrészt a románok előrenyomulása, másrészt a belső kommunista ellenség próbálta megakadályozni, hogy megfelelő katonai felszerelést kapjanak. Toót-Holló Tamás, az esemény moderátora kiemelte a Hadosztály parancsnokának, Kratochvil Károly ezredesnek a kiemelkedő szerepét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a siker mögött egy összetartó és hősies csapat állt, amely képes volt önmagát megszervezni, késleltetni a román megszállást, és ellenállni a belső és külső nyomásnak egyaránt. Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk Share december 2, 2025 7:18 Szerző mediatica Kiemelt,Magyarság Megosztás Facebook Twitter Google plus E-mailben Nyomtatás Tagek: 1918–1919, Erdély, gyásznap, hadtörténelem, Károlyi-kormány, katonai önszervezés, Kratochvil Károly, Magyarország, Magyarságkutató Intézet, szabotázs, Székely Hadosztály, trianon Következő hír: Despre 1 Decembrie la Budapesta: pierderea de la Trianon și curajul Diviziei Secuiești Előző hír: Hétgólos győzelem Svájc ellen, négy ponttal a vb-középdöntőben