Fáklyás felvonulással és román–magyar történész-kerekasztallal emlékeztek Kolozsváron

Fákylás felvonulás az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján tartott ünnepi megemlékezésen Kolozsváron 2026. október 23-án.
Fotó: MTI/Kiss Gábor.

Fáklyás felvonulással, a sétatéri ’56-os emlékműnél tartott ünnepi műsorral és román–magyar történész-kerekasztallal emlékeztek pénteken Kolozsváron az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára. A megemlékezésen Dávid Gyula Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az 1956-os megtorlások egykori elítéltje is beszédet mondott.

A résztvevők felidézték, hogy a magyar forradalom szabadságeszménye nem állt meg Magyarország határainál: Erdélyben is sok egyetemista, értelmiségi és munkás rokonszenvezett a budapesti fiatalokkal, és hitt a szabadabb élet lehetőségében. A román kommunista hatalom azonban később szigorú megtorlással válaszolt a szolidaritás megnyilvánulásaira.

Dávid Gyula beszédében arra emlékeztetett, hogy a magyar forradalom iránti együttérzést a hatalom nacionalizmusnak és irredentizmusnak minősítette. A megtorlások következményei között említette a magyar identitást őrző oktatási intézmények felszámolását, valamint az önálló magyar általános és középiskolák román tannyelvű intézményekkel való összevonását.

Az irodalomtörténész hangsúlyozta, hogy az 1956-os erdélyi események emlékét is szerves részévé kell tenni a magyar nemzettudatnak. Szerinte az erdélyi helyszínek és az ottani áldozatok története ugyancsak hozzátartozik a forradalom örökségéhez, ezért fontos, hogy ezek emléke a következő nemzedékek számára is megmaradjon.

A kolozsvári megemlékezés programját fáklyás felvonulás és a sétatéri emlékműnél tartott ünnepi műsor egészítette ki, a román–magyar történész-kerekasztal pedig a történelmi események közös értelmezésének adott teret. A rendezvény az erdélyi magyar közösség 1956-os szolidaritásának, a megtorlásoknak és az emlékezet megőrzésének fontosságára irányította a figyelmet.