Székely szabadság napja – Több száz tüntető követelt autonómiát a Székelyföldnek Marosvásárhelyen

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszédet mond a székely szabadság napja alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen a marosvásárhelyi Székely Vértanúk Emlékművénél 2025. március 10-én. Fotó: MTI/Kiss Gábor.

MTI – Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el kedden Marosvásárhelyen, a Habsburg-ellenes székely szervezkedés vértanúinak obeliszkjénél a székely szabadság napja alkalmából tartott megemlékezésre és felvonulásra összegyűlt több száz tüntető.

A Románia kormányának és parlamentjének, valamint tájékoztatásul Nicusor Dan államfőnek intézett kiáltványt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasta fel a Székely Vértanúk Emlékművénél tartott megemlékezésen, majd a jelenlévők közfelkiáltással elfogadták.

Ezután a résztvevők a Maros megyei prefektusi hivatal elé vonultak, ahol átnyújtották a dokumentumot az intézmény képviselőjének.

A kiáltványban kijelentik, hogy a jog és a demokrácia útját járva, egyhangúlag és ismételten követelik Székelyföld területi autonómiáját.

Rámutatnak, ez nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, a térségben élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, és összhangban áll az ország alkotmányával.

„Székelyföld autonómiája – az európai gyakorlatnak megfelelően – azt jelenti, hogy a szülőföldjén többségi székely-magyar közösség joga és tényleges képessége saját felelősségére, a szubszidiaritás elvének megfelelően átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását Székelyföld területén, a régió minden lakosának érdekében. Ez Románia érdekeit is szolgálja” – áll a kiáltványban.

Ebben emlékeztetnek:

Románia adós az Európa Tanácshoz történő csatlakozáskor vállalt kötelezettségek, az autonómiával kapcsolatos ajánlások és határozatok végrehajtásával, és a román hatóságok elutasítják az erről való párbeszédet.

Követelik, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót az SZNT által kidolgozott jogszabálytervezet alapján.

Kérik továbbá, hogy a román kormány és parlament kezdjen érdemi párbeszédet Székelyföld státuszáról az SZNT-vel és a székely önkormányzatokkal, és támogassa az SZNT által indított „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezést.

A kiáltvány aktuálpolitikai témákra is reflektál.

Elfogadói tiltakoznak a magyar nyelvű oktatási intézmények ellen irányuló támadások, Székelyföld helyhatóságainak meghurcolása, az anyanyelvhasználat és a nemzeti jelképek használatának korlátozása ellen.

Tiltakoznak ugyanakkor Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatása ellen, elítélve a magyar nemzeti közösség vallásszabadsága és felekezeti intézményei ellen irányuló hatósági fellépést.

Tiltakoznak továbbá az olyan közigazgatási reformterv ellen, amely Székelyföldet beolvasztaná, feldarabolná, történelmi és kulturális egységét megbontaná.

„Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!”

– zárul a kiáltvány, melyet közfelkiáltással fogadtak el, majd autonómiát követelő jelszavakat skandáltak, és Autonómiát Székelyföldnek feliratú molinót feszítettek ki.

A megemlékezésen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) beszédét Szilágyi Zsolt olvasta fel. Ebben a volt püspök az aradi és a székely vértanúk szabadság melletti kiállására emlékeztetett.

Hangsúlyozta, ezek példája arra int, hogy az autonómiáért küzdők se hátráljanak meg, hanem legyünk készek folytatni a szabadságért, az igazságért és a jogainkért vívott küzdelmünket.

A Katalónia önrendelkezési jogáért harcoló Katalán Nemzeti Tanácsot képviselő Teresa Calveras a katalán és a székely nép között kiépült erős kapcsolatot és közös értékeket hangsúlyozta.

„Ha egy méltányosabb és igazságosabb Európát és világot akarunk építeni, akkor nemcsak biztosítani kell a kisebbségek jogait, de ezen közösségek szavát, akaratát is meg kell hallgatni” – húzta alá.

Kifejtette, minden nemzetnek és népcsoportnak joga van békésen, demokratikusan dönteni a saját politikai jövőjéről, függetlenül attól, hogy ez az önállósághoz vagy az önrendelkezés más formájához vezet.

Csibi Krisztina, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének vezetőségi tagja László Eszter elnökkel és a szövetség küldöttségével vett részt az ünnepségen, miután az SZNT a szervezetnek ítélte a Gábor Áron-díjat, melyet kedden este adnak át. Beszédében székelyként és magyarként üdvözölte a jelenlévőket, és a bukovinai székelyek szabadságvágyára emlékeztetett.

Hangsúlyozta, ősei is ezért küzdöttek, bármelyik országban is éltek.

A Postaréten egybegyűlteket Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke is köszöntötte, aki bejelentette, hogy ismét a román parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát. Közölte, hogy előtte szeretnék minél inkább bevinni a közbeszédbe a témát, és kérte a jelenlévőket, hogy maguk is kapcsolódjanak be a munkába.

A megemlékezés után a tüntetők Marosvárhely főterére vonultak, ahol átadták a petíciót a román kormány képviselőjének. A román rendvédelmi szervek idén is csak a járdán való vonulást engedélyezték számukra.

Az SZNT 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március 10-ét. 1854-ben ezen a napon végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. Az SZNT e napon a vértanúk emlékoszlopánál évente megemlékezést és felvonulást szervez.