Székelyföld autonómiája újra a román parlament napirendjén

Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő ügyvivője, Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke, Izsák Balázs, az SZNT elnöke és Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke (b-j) a Székelyföld autonómiájának jövőjéről tartott lakossági fórumon a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében Sepsiszentgyörgyön 2026. január 21-én. Fotó: MTI/Kátai Edit.

Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselők hatodszorra is benyújtják Székelyföld autonómiastatútumát a román törvényhozás elé, ám ezúttal a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) előzetes társadalmi vitát kezdeményez a közösség bevonásával – jelentették be szerdán, a Sepsiszentgyörgyön tartott lakossági fórumon.

Az SZNT elnöke, Izsák Balázs hangsúlyozta: bár 23 év alatt nem valósult meg a székely autonómia, a közösség kitartása kulcsfontosságú, a hatodik beterjesztést pedig nem kudarcként, hanem állhatatosságként értékeli. Hozzátette, hogy a román parlament gyakran sürgősségi eljárással utasítja el a tervezetet, ezért most előbb társadalmi vitát, fórumokat és konferenciákat szerveznek a témában.

Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József hangsúlyozták: az autonómia ügye újra a figyelem középpontjába kerül, és a parlamenti előterjesztés nem tekinthető kudarcnak, mivel más működő autonómiák is számos próbálkozás után valósultak meg. A társadalmi vita lehetőséget ad arra, hogy a román közösséggel is beszéljenek a kérdésről, és legalább a parlamenti szakbizottságokban vita alakuljon ki.

A fórumon szó esett arról is, hogy sokan nem ismerik az autonómiastatútum tartalmát, ezért fontos a közérthető ismertetés, a fiatalok megszólítása és az online tér bevonása. A résztvevőknek azt is tanácsolták, hogy vegyenek részt a székely szabadság napi felvonuláson, és hívják meg ismerőseiket is.

Korábbi előterjesztésekre emlékezve elhangzott, hogy a legutóbbi, 2023 decemberi beterjesztést a román többség minden alkalommal elutasította, és a 2020-as próbálkozás belpolitikai vitát váltott ki, amikor a tervezet a képviselőházból “hallgatólagosan elfogadott” formában jutott a szenátus elé.

A fórum résztvevői kiemelték a nemzeti régiók közötti együttműködés fontosságát, valamint a civil kezdeményezések és nemzetközi nyomásgyakorlás szerepét az autonómia előmozdításában.