Brüsszel nemet mondott: az SZNT bíróságra viheti a kisebbségi kezdeményezést

Fotó: Székely Nemzeti Tanács.

Az erdélyi kezdeményezők szerint elfogadhatatlan az Európai Bizottság döntése, amely elutasította a nemzeti kisebbségek védelmére indított európai polgári kezdeményezést. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei ugyanakkor jelezték: a küzdelem nem ér véget, a döntés jogi úton is megtámadható.

Elutasítás Brüsszelből

Az SZNT által indított, „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című kezdeményezésről szerdán délután hozta nyilvánosságra álláspontját az Európai Bizottság. Az intézmény 16 órakor tájékoztatta a szervezőket, hogy nem kezdeményez jogalkotást az ügyben, vagyis a polgári kezdeményezés nem éri el a célját.

„Számunkra ez a döntés elfogadhatatlan” – írta reakciójában Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Kiemelte: az elutasító válasz egyenértékű azzal, hogy az uniós intézmény nem hajlandó érdemben foglalkozni a kisebbségi közösségek problémáival.

Folytatódó küzdelem

Izsák Balázs hangsúlyozta, hogy a Székely Nemzeti Tanács számára ez nem a küzdelem végét, hanem egy újabb szakasz kezdetét jelenti. „Amint elemezzük a 25 oldalas indoklást, ismertetni fogjuk a további cselekvési tervet” – jelezte. Hozzátette: korábban is jelezték, hogy elutasítás esetén bírósági útra terelik az ügyet.

A polgári kezdeményezés több mint egymillió aláírást gyűjtött össze az Európai Unió számos országából, célja pedig az volt, hogy az uniós kohéziós politika eszközeivel biztosítsa a nemzeti kisebbségek lakta régiók fejlődését, kulturális örökségük megőrzését és az egyenlő bánásmódot.

Politikai visszhang

A döntés erős felháborodást váltott ki a kisebbségi jogvédelem területén dolgozó szervezetek és politikusok körében. Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke „elkeserítőnek és felháborítónak” nevezte Brüsszel álláspontját.

„A küzdelem az őshonos nemzeti közösségek ügyének európai támogatásáért folytatódik” – írta Vincze, hozzátéve: az EB döntése azt bizonyítja, hogy az uniós intézmények nem hajlandók érdemben reagálni a kisebbségi közösségek jogos elvárásaira, ugyanakkor a politikai és jogi küzdelemnek nincs vége.

Mi következik?

A kezdeményezők most a Bizottság indoklásának részletes elemzésére készülnek, és a következő hetekben döntenek a további jogi és politikai lépésekről. Az SZNT vezetői már korábban is jelezték, hogy az Európai Bírósághoz fordulhatnak az ügyben, amennyiben a Bizottság elzárkózik a jogalkotástól.

Bár a kezdeményezés jelenlegi formában kudarcot vallott, a szervezők kitartanak amellett, hogy az őshonos kisebbségek jogainak uniós szintű védelme elengedhetetlen, és a kérdés napirenden tartása továbbra is közösségi érdek.