Megnyitotta a Balázs Ferenc-emlékévet a Magyar Unitárius Egyház

Fotó: Magyar Unitárius Egyház.

MTI – Egykori szolgálata helyén, a Kolozs megyei Mészkőn nyitotta meg kedden a Magyar Unitárius Egyház a Balázs Ferenc-emlékévet, amelyet az erdélyi magyar író, költő és unitárius lelkész születésének 125. évfordulója alkalmából hirdetett meg.

Az egyház MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az emlékév mottója – „Balázs Ferenc 125 éve kortársunk” – arra a felismerésre épül, hogy a közösségszervező és társadalomformáló munkásságáról ismert lelkész életműve napjainkban is megszólító erővel bír, jelenkori kérdéseinkhez is értelmezési keretet kínál.

Mint írták, a Magyar Unitárius Egyház az emlékév során az életművet a meglévő egyházi keretekbe építi be. Balázs Ferenc (Kolozsvár, 1901. október 24. – Torda, 1937. május 22.) szellemisége többek között ifjúsági és családi programokban, gyermektáborok programjában, képzéseken, közösségi rendezvényeken, valamint egy őszre tervezett tudományos konferencián jelenik meg. Tervezik Az új ember vallása című, eddig kiadatlan mű sajtó alá rendezését is, amely új szempontokkal gazdagíthatja az életmű értelmezését.

„Az emlékév üzenete, hogy Balázs Ferenc öröksége ma is megszólít, és irányt mutathat a jelen útkereséseiben” – fogalmaztak a közleményben.

A nyitóesemény helyszíne a Tordai-hasadék közelében fekvő Mészkő település volt, ahol Balázs Ferenc lelkészi szolgálata kiteljesedett. Az aranyosszéki faluban kézzelfogható az a szellemi és közösségi örökség, amelyet a település egykori lelkésze hátrahagyott, és amelyet a közösség ma is őriz

– emelték ki.

A közleményben idézték Kovács István püspököt, aki köszöntőjében hangsúlyozta: a küldetés évében az egyház fontosnak tartja, hogy olyan életművet állítson a középpontba, amely segít a jelenben megérteni és megélni a közösségi és egyházi küldetést. Balázs Ferenc személyisége és kisugárzása kivételes módon egyesíti a hitet, a közösségi látást és a jövőbe mutató gondolkodást – mondta.

Az emlékév célja, hogy a hívek Balázs Ferencet ne „múzeumi tárgyként” szemléljék, hanem „behívják” a jelenbe, és felismerjék mindazt, ami gondolkodásából és életpéldájából továbbvihető

– közölte.

Hozzátette: mivel örökségének megértése még ma sem lezárt folyamat, az emlékév feladata az is, hogy újra felfedezze, mélyebben értelmezze és a jelen kérdéseihez kapcsolja a kivételes életművet.

Rácz Norbert Zsolt missziói előadó-tanácsos az emlékév koncepciójáról közölte: Balázs Ferenc életútja nem illeszthető bele a megszokott emlékezési keretekbe, ezért a szervezők az életmű jelenidejűségét kívánják megtapasztalhatóvá tenni.

Ennek alapját a tizenegy szerepkör adja: a lelkész, a tudományos gondolkodó és teológus, a népfőiskola-szervező és népművelő, az ifjúságszervező és nevelő, az önszerveződő és -fenntartó gazdaságot gyakorló ember, a transzilvanista, az író és irodalomszervező, az utazó és világlátó, a családfő és magánember, a tudatos életmódot folytató ember, valamint a közösségi emlékezet és mítoszteremtés alakja.

Bálint Róbert Zoltán mészkői lelkész a hagyaték megőrzésének eredményeit ismertetve közölte: kiadványok jelentek meg, újra kiadták Balázs Ferenc meséit és válogatott verseit.

A keddi nyitóeseményen kiállítás és forrásbemutató idézte meg Balázs Ferenc alakját, de életművének fontos helyszíneit is bejárták, valamint ételkóstolót is tartottak tudatos életmódját szemléltetve.