Heves vita az RMDSZ és az AUR között a kisebbségi nyelvhasználatról

Fotó: RMDSZ.

Heves vita alakult ki szerdán a bukaresti képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között egy olyan törvénytervezetről, amely a nemzeti kisebbségek már megszerzett anyanyelvhasználati jogainak megőrzését biztosítaná akkor is, ha egy későbbi népszámlálás szerint a közösség számaránya 20 százalék alá csökken.

A képviselőház 157 szavazattal 81 ellenében elutasította a kezdeményezést, 13 képviselő tartózkodott.

Az RMDSZ nevében Markó Attila-Gábor képviselő azzal érvelt, hogy a javaslat valamennyi nemzeti kisebbség jogairól szól, és azt célozza, hogy a korábban megszerzett nyelvi jogokat ne lehessen egy demográfiai változás miatt elveszíteni. Szerinte egy kétnyelvű tábla fennmaradása akkor sem okoz problémát, ha az adott településen a kisebbség aránya időközben a törvényben meghatározott küszöb alá kerül.

Az AUR képviselője, Dan Tanasă ezzel szemben azt állította, hogy a tervezet valójában a magyar nyelv „félhivatalos” státusának megerősítését célozza Hargita és Kovászna megyében. Az AUR politikusa szerint a módosítás gyengítené a román nyelv államnyelvi státusát, ezért pártja a kezdeményezés elutasítása mellett foglalt állást.

A vita során Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője „józan ésszel belátható” intézkedésnek nevezte a javaslatot, és hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem a román nyelvet vagy a román államot akarja támadni.

Tanasă erre azt mondta: „Nyugodjon meg, ez itt Románia, nem Magyarország”, majd ugyanezt magyarul is megismételte.

Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő közben arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi nyelvi jogok biztosítását Romániában ugyanúgy alkalmazni kellene, ahogyan a határon túli román közösségek jogainak érvényesítését is szorgalmazzák.

A tervezet támogatói szerint a módosítás a már megszerzett jogok stabilitását szolgálná, és megakadályozná, hogy átmeneti vagy demográfiai változások miatt kisebbségi közösségek elveszítsék korábban biztosított nyelvi jogaikat. A kezdeményezés sorsáról véglegesen a szenátus dönt, amely a törvénytervezetben döntéshozó kamaraként jár el.