Átvilágítaná és új alapokra helyezné a határon túli magyarok támogatását a magyar kormány

Kollai István, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkára (b) és Mostis Gergő, a kolozsvári Planetárium alapítója a Magyarország és Erdély egy változó világban című közönségtalálkozón a kolozsvári Planetarium kávézóban 2026. augusztus 19-én. Fotó: MTI/Kiss Gábor.

MTI – A magyar kormány a következő költségvetési évig, 2027. január elsejéig szeretné letisztázni a határon túli magyarságra vonatkozó támogatáspolitikát. Addig át szeretnék világítani és új alapokra helyezni a programokat, és a személyi érdekekre utaló vagy bizniszgyanús elemeket „kiszedni” a rendszerből – vázolta Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerda este Kolozsváron.

A helyettes államtitkár közönségtalálkozón vett részt a belvárosi Planetárium kávézóban a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A közönség soraiból érkezett kérdése – melyek a kormány saját határidői – elmondta: reményeik szerint az említett dátum után már csak kisebb módosításokra lesz szükség.

Mostis Gergő moderátor kérdéseire válaszolva közölte: a külhoni magyarság támogatása terén szeretnék megőrizni a jó programokat, de ehhez előbb egyenként megvizsgálják őket. Ezek felmérése a helyi magyar közösségekkel közösen zajlik. Ez nem leépítése a támogatáspolitikának, hanem a racionalizálása – húzta alá.

Felidézte, hogy a Tisza-kormány tisztségviselői többször elmondták: nem szűntetik meg a határon túli magyarok támogatását. De ennek hitelességét végső soron a tettek fogják megadni

– mondta.

A magyarságpolitika kiemelt területei között említette a gyereksportot, melyet a magyar gyerekekre koncentrálva fontos folytatni. Az eddigi sporttámogatások a profi sporthoz álltak közel, ahol sok kedvezményezett nem volt magyar – tette hozzá.

Az oktatáspolitika területén a tehetséggondozást emelte ki, elismerve, hogy még keresik a formát és partnereket. Kolozsváron iskolaigazgatókkal találkoztak, de az oktatási szakértők, az egyetemi közeg és a kutatók véleményét is kikérik. A konzultációs folyamat nyitott, több szinten zajlik, és azokkal ülnek le párbeszédet folytatni, akikről úgy érzik, hogy lehet velük tárgyalni.

Fontosnak nevezte a magyar kormány határon túli jelenlétét is, ami a jövőben erősödni fog. A Tisza-kormány tagjai egyre magasabb szinten, egyre többször fognak ellátogatni a külhoni magyar közösségekbe, ezzel is jelezve: fontos számukra a külhoni magyarság. Az elmúlt hónapokban „házon belül” voltak elfoglalva, ott kellett rendet tenni, például felszámolni a kekva-rendszert.

Hangsúlyozta: a szerzett jogok – a kettős állampolgárság, a szavazati jog – megmaradnak, szerinte erről kompromisszum van Magyarországon. De ezek átláthatóságát és a hozzájuk való egyforma hozzáférést is biztosítani szeretnék.

Az, hogy a magyarországi és erdélyi magyarság miként fogja megtalálni a hangot, a jövőben derül ki, egyelőre jó irányba haladnak, de „a kommentek elborzasztóak”. A magyar kormány azon szeretne dolgozni, hogy „hűtse” az indulatokat, és a határon túli magyar közéleti szereplőknek is erre kellene törekedniük

– fejtette ki.

Rámutatott: Magyarországon azt akarják megértetni az emberekkel, hogy a határon túli magyarok támogatása nemcsak alkotmányos és morális kötelesség, hanem fontos és hasznos is: van közös cél, nemcsak közös múlt, hanem közös jövő is.

Míg az erdélyi magyarsággal azt kell megértetni: tévedés, hogy Magyarországon nemzeti kormány után nemzetellenes kormány jött. „Magyarország nem csak a Facebookból áll”, a közösségi hálón terjedő indulatok kölcsönösen nehezítik egymás megértését, de az élő kapcsolatok révén ez változni fog – vetítette előre.

Kollai István szerint a magyarországi és erdélyi „szétfejlődéshez” nagyon sokban hozzájárult, hogy médiabuborékok alakultak ki, a közmédiában nem volt véleménypluralizmus, ami „burokban tartotta” a határon túli magyarokat, de ez nem az ő hibájuk.

A támogatási rendszerről kifejtette: átlátható lesz, a pályázati kiírások nyilvánosak. Szeretnének kiszámítható kapcsolatot támogató és támogatott között.

A „kijárásos reflexet” csökkenteni szeretnék, de fontos, hogy ez ne jelentse az egyéni kapcsolatok eltűnését, mivel fontosak a visszajelzések. Azt is szeretnék, hogy amire magyar közpénz megy, az ne kirekesztő, hanem befogadó mechanizmusokat erősítsen, nem akarnak hegemón világot építeni. Azokra, akiket a korábbi kormány nemzetpolitikája marginalizált, külön figyelmet fordítanak.

Mindehhez minél pontosabb érték- és életmódvizsgálatot is szeretnének lefolytatni a határon túli magyar közösségekben, hogy minél jobban átlássák az attitűdöket, mentális állapotokat, a Magyarországhoz való viszonyt. „A problématérkép alapos felrajzolásában vagyunk érdekeltek” – fogalmazott.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) való kapcsolatról közölte: most az a legfontosabb, hogy a felek pozitív üzeneteket fogalmazzanak meg egymás irányába és kölcsönösen hűtsék a kedélyeket, segítsék egymás megértését a magyarországi és erdélyi magyarok között. Jó hagyománynak nevezte, hogy a ’80-as években a magyar középosztály számára fontos volt az erdélyi magyarság sorsának alakulása.

A román-magyar viszony alakításáról közölte: a határon túli magyar politikai pártoknak mindig szerepe van ebben, de Budapestnek is van saját feladata, mivel a többségi társadalmaknak sokszor Magyarországgal szemben vannak sztereotipiái.

Kollai István a közönségből érkezett kérdésre válaszolva történészként személyes ambíciójának nevezte egy közös román-magyar történelemtankönyv megalkotását. Tanári segédkönyvként lenne rá a leginkább szükség, hogy a tanárok szenzitív képet adjanak tovább. A romániai belpolitikai helyzet, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) feltörekvése ezt még időszerűbbé teszi – mondta.

Kolozsvári tapasztalatairól közölte: jó látni, hogy a városban van magyar élet, hogy a magyar beszéd, feliratok megtöltik a tereket, mivel ennek identitáserősítő szerepe van.