Az optogenetika úttörői kapták az orvosi Nobel-díjat

Image by creativeart on Magnific.

A 2026-os orvosi Nobel-díjat Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapta a fény által aktiválható ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért – jelentette be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézet Nobel-közgyűlése.

Hegemann és Nagel a 2000-es évek elején fedezte fel a csatornarodopszin nevű fehérjét, amely fény hatására megnyit egy ioncsatornát, és ezáltal elektromos jelet vált ki a sejtekben. A kutatók azt is megállapították, hogy a fehérje más sejtekbe juttatva azokat is fényérzékennyé teszi.

Deisseroth ezt a felfedezést az idegsejtek működésének vizsgálatára alkalmazta: a csatornarodopszin génjét idegsejtekbe juttatta, majd kék fénnyel képes volt idegi jeleket kiváltani. Később azt is megoldotta, hogy a fény által vezérelt kapcsoló élő egerek agyában is működjön, megteremtve az optogenetika alapjait.

Az optogenetika lehetővé teszi az idegsejtek működésének rendkívül pontos, fény segítségével történő szabályozását, így a kutatók vizsgálhatják, miként irányítják az idegi hálózatok az emlékeket, érzéseket és viselkedést. A módszer az idegrendszeri és pszichiátriai betegségek kutatásában, valamint például a látás helyreállítását célzó klinikai vizsgálatokban is fontos szerepet kap.

Karl Deisseroth 1971-ben született, a Stanford Egyetem orvosa és professzora, Peter Hegemann 1954-ben született, és a berlini Humboldt Egyetem kísérleti biofizika professzora, míg az 1953-ban született Georg Nagel a würzburgi egyetem neurofiziológiai tanszékének professzora.

A három kutató díjazásával a „Nobel-szezon” folytatódik: kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi, pénteken pedig a Nobel-békedíj idei kitüntetettjeit jelentik be.