A kommunista titkosszolgálatokhoz köthető, több tízezer személy adatai váltak nyilvánossá Magyarországon

Magyar Péter miniszterelnök a rendszerváltás előtt keletkezett titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán tartott sajtótájékoztatón az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában 2026. november 4-én. Ezen a napon több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozza nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert.

A kommunista időszak titkosszolgálati hálózatához kapcsolódó több tízezer személy neve és adatai váltak elérhetővé Magyarországon. A szeptemberben elfogadott törvény alapján nyilvánosságra hozott dokumentumokat a nyitottaktak.hu internetes oldalon tették közzé – írja az MTI. Magyar Péter miniszterelnök arra kérte a nyilvánosságot, hogy az információkat méltósággal és emberséggel kezeljék.

Első körben három dokumentumtípus vált hozzáférhetővé: a 6-os számú ügynökkartonok, a beszervezési nyilvántartásokat tartalmazó B-nyilvántartások, valamint a hálózati adatbázis, az úgynevezett H-adattár. A 6-os kartonokon az informátorok azonosító adatai és tevékenységük fontosabb részletei szerepelnek, a B-nyilvántartások a beszervezési iratokban feltüntetett személyek nevét tartalmazzák, a H-adattár pedig – amelyet az 1970-es évektől mágnesszalagokon tároltak – a személyes adatokat és a fedőneveket is őrzi.

A következő dokumentumtípust, a B-dossziékat a levéltáraknak legkésőbb február 25-éig kell nyilvánosságra hozniuk. Ezek az iratok az ügynökök tevékenységét részletesen ismertetik, az őket irányító tartótisztek feljegyzései alapján. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a Kossuth Rádiónak azt mondta, mintegy 60 ezer névről van szó.

A főigazgató ugyanakkor hangsúlyozta: önmagában az, hogy valakinek a neve szerepel valamelyik nyilvántartásban, nem bizonyítja az együttműködést az állambiztonsággal. Az illető ugyanis akár egy sikertelen beszervezési kísérlet vagy a kezdeti szakaszban visszautasított együttműködés miatt is bekerülhetett az adatbázisba. A kapcsolat tényleges jellegének és az érintett tevékenységének tisztázásához ezért további kutatásra lehet szükség.

Magyar Péter a dokumentumok közzétételekor arra figyelmeztetett, hogy az információk ne váljanak ítélkezés alapjává, hanem a múltról szóló párbeszédet segítsék. A rendszerváltás késlekedése és az elszámoltatás hiányosságai miatt sok család most nehezen feldolgozható adatokkal szembesülhet, amelyek gyakran már elhunyt hozzátartozóikra vonatkoznak. A miniszterelnök hozzátette: a hírszerzési tevékenységre vonatkozó dokumentumokat és adatokat nem hozzák nyilvánosságra, mivel azok közzététele Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sérthetné, és súlyos nemzetközi következményekkel járhatna.