Kisvárosból község? A Számvevőszék visszaminősíttetné a kistelepülések több mint felét

Románia településhálózatát újra kellene tervezni: a városok fele nem éri el a törvény szerinti lakosságszámot.

A Román Állami Számvevőszék legfrissebb jelentése szerint a 216 romániai város közül 119 – azaz a városok több mint 55%-a – nem éri el a törvényben előírt, 10.000 főt meghaladó lakosságszámot. Ezen túl a községek 15%-ának (432 település) kevesebb, mint 1500 lakosa van, ami komoly kérdéseket vet fel az adminisztratív-területi szerkezet fenntarthatóságával kapcsolatban.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a demográfiai kritériumok elavultak, és a meglévő mutatók pontossága, értelmezhetősége is korlátozott. Ennek következtében a kis lakosságú önkormányzatok pénzügyi függősége az állami költségvetéstől nő, miközben a közszolgáltatások színvonala csökkenhet.

2023-ban a községeknek mindössze a 27%-a, a kisvárosoknak a 34%-a tudta fedezni kiadásait 50%-ban saját bevételeiből. Bár 2021–2023 között a saját bevételek aránya növekedett, elsősorban a községeknél, a személyi jellegű kiadások magas aránya továbbra is korlátozza a fejlesztéseket. Az asszisztensek személyi költségei a súlyos fogyatékkal élők számára 2021–2023 között 38%-kal nőttek, míg a számuk 7%-kal emelkedett.

A jelentés rámutat, hogy az önkormányzati bérek és juttatások rendszere is aránytalanságokat okoz: hasonló lakosságszám mellett a városoknál magasabbak a bérköltségek, ami nem garantálja a szolgáltatások azonos szintjét. Az állami finanszírozástól való függőség és az adóbevételek beszedésének nehézségei jelentős kihívást jelentenek, különösen a kis településeknél.

A Számvevőszék szerint elengedhetetlen egy átfogó törvényi reform, amely lehetővé tenné a helyi önkormányzatok fenntartható finanszírozását, stratégiai tervezését és autonómiájának erősítését. A dokumentum kiemeli, hogy a városi és vidéki közszolgáltatások között továbbra is jelentős különbségek vannak az egészségügy, oktatás és alapvető infrastruktúra tekintetében.

A jelenlegi jogszabályi keretek nem biztosítanak elegendő eszközt az önkormányzati struktúra hatékony újraszervezéséhez, a települések státuszának megváltoztatása nehézkes, és a referendumhoz kötött feltételek miatt a városok községgé visszaállítása vagy községek várossal történő összevonása ritkán sikeres.