Május 15-én veszélyhelyzet váltja fel a rendkívüli állapotot

Nem hosszabbítják meg a március közepén kihirdetett, május 14-én lejáró rendkívüli állapotot, helyette veszélyhelyzet lép hatályba, hogy továbbra is meg lehessen hozni a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez szükséges óvintézkedéseket – jelentette be hétfőn Klaus Iohannis államfő.

Az elnök a kormány tagjaival folytatott tanácskozását követő sajtónyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a járvány nem múlt el, senki sem tudja, meddig tart, és a polgárok magatartásán múlik, mennyire sikerül ellenőrzés alatt tartani a fertőzés terjedését. A rendkívüli állapot utáni időszakban ezért fokozatosan, a járványhelyzet függvényében, várhatóan kéthetente fognak az eddigi korlátozásokat enyhítő intézkedéseket hozni.

Május 15-től – szigorú higiéniai és távolságtartási óvintézkedések közepette – megnyithatnak a fodrászatok, szépségszalonok, fogászati rendelők, és múzeumok.

Nem lesz már szükség az előre megírt nyilatkozatban magyarázatot adni a lakhely elhagyására,

de zárt térben és a közszállítási járműveken kötelező lesz a védőmaszk viselése. A vesztegzár alá helyezett településekre az enyhítések nem vonatkoznak – részletezte az államfő.

A települést továbbra is meghatározott esetekben – munkaügyben, egészségügyi ellátás, vagy egyéni sporttevékenységek miatt – lehet majd elhagyni,

és továbbra is érvényben marad a – háromnál több emberre vonatkozó – gyülekezési tilalom. A hivatásos sportolók egy része bizonyos szabályok mellett újrakezdheti az edzéseket, de a sportlétesítményeket nem nyitják meg a nagyközönség előtt.

A veszélyhelyzet kihirdetését nem az alkotmány szabályozza, hanem a 2004-ben kiadott 21-es kormányrendelet teszi lehetővé. A veszélyhelyzet idején is – szükség esetén – korlátozhatók egyes alkotmányos jogok:

ideiglenesen korlátozhatják a mozgásszabadságot, a lakhely sérthetetlenségéről, a kényszermunka tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló jogot.

Az alkotmány szerint “egyes jogok és szabadságok gyakorlása kizárólag törvénnyel korlátozható”.

Romániában a veszélyhelyzet esetén azonnal érvényt lehet szerezni a lakosság figyelmeztetését vagy a veszély megelőzését, illetve következményeinek elhárítását célzó intézkedéseknek.

A településeken a veszélyhelyzetet a polgármester hirdeti ki a megyei prefektus jóváhagyásával. Egy megyében a prefektus hirdethet veszélyhelyzetet a belügyminiszter jóváhagyásával. Országosan a belügyminiszter által vezetett vészhelyzeti (jelen esetben járványügyi) országos operatív törzs hirdethet veszélyhelyzetet a miniszterelnök jóváhagyásával.

MTI