A Kárpát-medence értékeinek és hungarikumainak vására


A hungarikumok segítenek nemzeti önbecsülésünk lemerült elemeit újratölteni – fogalmazott V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésekért és hungarikumokért felelős államtitkára a harmadik Kárpát-medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásár pénteki, békéscsabai megnyitóján. Az államtitkár elmondta: a hungarikum törvényt az Országgyűlés három éve alkotta meg, mert úgy gondolta, nem elég a “szeretett értékeket” egy-egy szakmai értéktárban szerepeltetni. Hozzátette, hogy jelenleg az ország 499 településén működik az értékpiramis alapját jelentő úgynevezett települési értéktár. Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke, a megyei értéktár vezetője elmondta, hogy Békés 75 településéből 39-ben működik jelenleg értéktár, de ezt év végére szeretnék 60-ra emelni. Kijelentette: ha a megye komolyan gondolja, hogy az ország éléskamrájának tartja magát, akkor szerinte élen kell járnia ebben is. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei elnöke elmondta, hogy a megye ötszázezer hektáros művelhető területén olyan értékek lelhetők fel és állíthatók elő, mint a medgyesegyházi dinnye, a gádorosi sertés, a békési pálinka vagy a csabai kolbász. Hozzátette: a NAK 15 standdal vesz részt a kiállításon, hogy bemutassa a Békés megyei élelmiszeripar termékeit, és a mögöttük álló “értékteremtő gazdákat”. Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke úgy vélekedett: olyan nemzeti értékeket és ételeket sikerült “talán az utolsó pillanatban megmenteni a feledéstől”, amelyek iránt napjainkban nagy kereslet mutatkozik. Szarvas Péter, Békéscsaba független polgármestere arról szólt, hogy a viharsarki megyeszékhelynek “földrajzi elhelyezkedése okán” kiemelten kell tennie a magyarságtudat ápolásáért, a határokon túl élő “innovatív embereket” nemcsak fel kell keresni, hanem be is kell mutatni a nagyközönségnek. Bora Imre, a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé főszervezője elárulta: 128-an jelentkeztek a kiállításra, huszonnyolcan Erdélyből, tizenketten a Vajdaságból érkeztek. Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke a megnyitón arról beszélt, hogy a fesztivál is segít a magyar-magyar kapcsolatok számára “új erőforrásokat” találni. A megnyitó után a meghívottak elhelyezték kézjegyüket a Magyar Értékek Térképén és Vándorkódexén, amelyen a Magyar Művelődési Intézet 2013 szeptembere óta gyűjti az “értékőrző tevékenység mellett hitet tevő” személyek ujjlenyomatát. MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk