Bukarest és Kijev visszautasítja Moszkva vádjait a MiG-31 eltérítési kísérletéről

Bukarest és Kijev egyaránt tagadta kedden Moszkva vádjait, miszerint Ukrajna és Nagy-Britannia egy közös titkosszolgálati akcióval el akart téríteni egy orosz vadászrepülőgépet – írta az AFP.

Kedd reggel az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy meghiúsította a brit-ukrán műveletet, amelynek célja egy Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt orosz MiG-31 harci repülőgép külföldre történő eltérítése volt.

---

A részletekről itt olvashatsz: Moszkva: NATO-provokációt hiúsított meg az FSB – a konstancai légibázis lett volna a célpont

---

Ukrajna Biztonsági és Védelmi Tanácsának dezinformációellenes központja ‘propagandának’ minősítette ezeket a vádakat. ‘Az ilyen hamis vádak terjesztése az orosz titkosszolgálatok tipikus taktikája’ – közölte a Facebook-oldalán az intézmény.

Az FSZB szerint a Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt MiG-31 orosz vadászgépet a konstancai NATO-légibázis közelébe akarták vezetni, hogy ott a román légvédelem lelője.

A történetet az orosz állami média az FSZB által bemutatott videóval és üzenet-részletekkel támasztotta alá; az ügyben állítólag szereplő pilótákat megpróbáltak megvesztegetni és állampolgársággal csábítani, továbbá egyes állítások mérgezéses kísérletről is szóltak. A fenti állításokat független források egyelőre nem igazolták.

Kijev élesen visszautasította a vádat: az Ukrajna Biztonsági és Védelmi Tanácsának dezinformáció-ellenes központja a közléseket „propagandának” minősítette, és rámutatott, hogy az orosz titkosszolgálatok gyakran alkalmaznak hasonló hamis narratívákat.

Bukarest is elutasította az állítást: a román külügyi szóvivő az X-en „kitaláltnak” nevezte a történetet, és úgy fogalmazott, hogy az ilyen felvetések inkább az orosz agressziót és provokációkat próbálják elfedni.

A nemzetközi sajtó megjegyzi, hogy Moszkva korábban is közölt hasonló vádakat, és a nyugati források óvatosak a helyzet független megerősítése nélkül; a történet geopolitikai feszültségeket tükröz, mivel Oroszország a brit titkosszolgálatokat és a nyugati szolgálatokat rendszeresen az ukrajnai műveletek irányítójának nevezi. A hitelességet érintő kérdések miatt több hírügynökség is kiemeli: a jelenlegi állítások független ellenőrzése hiányzik, ezért a leírtak egyoldalú orosz narratívaként is értelmezhetők.