Tordai ediktum: Erdély 450 évvel ezelőtt nagyon élen járt a világban


A tordai országgyűlés mai üzenete nem egyszerűen a tolerancia, a vallási türelem, hanem az is, hogy küzdeni kell az igazságért nemes eszközökkel – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton, a vallásszabadság első kinyilvánításának 450. évfordulóján, Tordán.

A miniszter azt mondta, a fenti üzenetben egymásra találhatnak protestánsok, katolikusok és ortodoxok, hiszen az emberi lét alapvető kérdéseiben ugyanazt vallják: teremtettségüket, a férfi és a nő méltóságát, a családot mint teremtési rendet, az állam és az egyház megkülönböztetését, valamint – mindenek előtt – a felebaráti szeretetet. “A nagy kérdés, a mi kérdésünk, ha befelé tekintünk, hogy fel tudjuk-e ismerni az igazságot, hogy az összekössön bennünket, és erőssé, erősebbé tegyen” – fogalmazott a miniszter, hozzáfűzve, keresztény kulturális ökumenizmusra van szükség katolikusok, ortodoxok és protestánsok között.

Balog Zoltán kiemelte: ha egymás ellen küzdünk, akkor a közös ellenség győz. Annak idején ez az ellenség az Oszmán Birodalom volt, míg ma, ez mindazokat az erőket jelenti, amelyeknek nemcsak nem kell a keresztény kultúra és az abból fakadó élet, hanem el akarják tüntetni, meg akarják azt szüntetni. “Ezek az erők Európán belül és azon kívül egyaránt azt gondolják, hogy övék a jövő, rajtunk is áll, hogy igazuk lesz-e, hogy a kereszténység a múlt egy darabja, túlhaladott életforma, eszmerendszer lesz-e, vagy Európa jövőjét alakító erő marad” – fűzte hozzá a miniszter.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke elmondta, 1568-ban a három nemzet és a négy vallás politikai küzdelmeiből kialakult az egyensúly, miközben mindenkinek autonómiája volt. “Erdély 450 évvel ezelőtt nagyon az élen járt a világban; egyik forrása, méghozzá a tartalomban és az időrendben kútfője volt Európa máig érvényes gyakorlatának: a vallásszabadság kialakításának” – fogalmazott az elnök. Hozzátette, ez a törvény szép példája Európa keresztény gyökereinek, és ma is ebből táplálkozik liberális, konzervatív és szociáldemokrata.

Szólt arról is, ma újra kell tanulni a tolerancia azóta elveszett gyakorlatát, például azt, hogy mindenki ott dönthet a jogairól, ahol gyakorolja azokat. Ez akkor a gyülekezeteket jelentette, ma az Európai Unióban a régiókat, nemzeteket és az államokat.

Európa sokszínű nemzeteinek a kereszténység megadta az egység érzését, és úgy tudják gyakorolni hitüket, hogy az állam és az egyház végzi a maga dolgát. A cél az, hogy Európában újraalkossák a szólás- és a vallásszabadságot, ami nem más, mint az “alkotmányos identitás szabadsága” – fogalmazott Németh Zsolt.

MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk!