Tőkés László: nem kedvezőek az európai viszonyok az őshonos kisebbségek számára

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az erdélyi autonómiaküzdelmekről a székely szabadság napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón Kolozsváron 2026. március 11-én. Fotó: MTI/Kiss Gábor.

MTI – Nem kedvezőek az európai viszonyok az őshonos kisebbségek számára, mivel az európai intézmények a védelmükre irányuló mindkét polgári kezdeményezést visszautasították. Ennek ellenére folytatódik a harc az autonómiáért, az őshonos kisebbségek védelméért – hangoztatta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerdán egy kolozsvári sajtótájékoztatón.

Az EMNT elnöke Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség külügyi- és nemzetpolitikai kabinetvezetője, az Európai Szabad Szövetség alelnöke társaságában számolt be az erdélyi autonómiaküzdelmekről a székely szabadság napja alkalmából.

A székelység történelme úgy is felfogható, mint állandó küzdelem a szabadságért. A székelyek az erdélyi szászokhoz hasonlóan autonómiával rendelkeztek, azonban évszázadokon keresztül meg kellett küzdeniük a feudális törekvésekkel, amelyek jobbágysorba akarták taszítani őket – mondta.

A székelység napjainkban békés úton folytatja küzdelmét, de a célja ugyanaz: kivívni az önrendelkezést, a területi autonómiát Székelyföld részére

– közölte.

A Székely Nemzeti Tanács az autonómia ügyét „nemzetköziesíteni akarja„, ezt szolgálta az őshonos régiókra vonatkozó polgári kezdeményezése, amelyet elutasított az Európai Bizottság. Ennek ellenére folytatódik a harc, hogy az EU kezdeményezzen törvényt a nemzeti régiókról – mondta Tőkés.

Közölte: az EMNT az SZNT stratégiai partnereként 36 éve harcol az autonómiáért, és bár eddig nem értek el sikert, nem visszakoznak.

A kulturális autonómia intézménye sokat segítene az erdélyi oktatási intézményeknek abban, hogy a magyar nyelv és identitás védőbástyái legyenek – mondta Tőkés László a kulturális autonómiatervezetekre utalva.

„Relatív szinten” azt mondhatni, hogy a magyar nyelv veszélyeztetett Romániában, mivel az elmúlt évtizedekben a magyar közösség nagyon megfogyatkozott – közölte. Veszélyeztetett nyelvként kulturális és oktatási autonómiára van szükség, mivel sok megyében a magyar gyerekek nem magyar anyanyelvű iskolába járnak. Az identitáshoz való jog alapjog minden nemzet számára, a kulturális autonómia pedig az identitás megőrzését szolgálná – húzta alá.

Tőkés László az MTI kérdésére elmondta: az EMNT igényt tart a kulturális autonómiára vonatkozó két törvénytervezetének a román parlamentbe való beterjesztésére, amit a január végén tartott autonómiafórumán is megerősített.

Felidézte: a két részből álló autonómiatervezetet legutóbb 2023 decemberében terjesztették a román törvényhozás elé, amely azt, Székelyföld autonómiastatútumához hasonlóan, elutasította. „Sajnos egyelőre úgy tűnik, hogy inkább jelképes erejű cselekményről beszélhetünk, mert botrányos módon a román parlament és államhatalom valósággal semmibe veszi ezeket a törvénykezdeményezéseket, teljes mértékben ignorálja a magyar nemzeti közösség követeléseit” – mondta.

Az EMNT elnöke szerint Bukarest hozzáállásán érdemben az sem változtatna, ha a területi, illetve kulturális autonómiára vonatkozó tervezeteket külön nyújtanák be. „Sajnos nem mutatkozik hajlandóság a román fél részéről a párbeszédre” – mondta. Emlékeztetett, hogy az EMNT számtalan román-magyar kerekasztalt szervezett az autonómiáról jeles román meghívottak részvételével, de minimális az érdeklődés a párbeszéd iránt.

„A többség általában kevésbé érdekelt közös ügyeink megoldásában, mint az arra rászoruló kisebbség”

– fogalmazott Tőkés László, aki szerint ezt az aránytalanságot nehéz ellensúlyozni.

A sajtótájékoztatón Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára elmondta: a katalán függetlenségi mozgalom képviselői fontosnak tartják az autonómia- vagy függetlenségi mozgalmak támogatását, a kisebbségi jogok védelmét.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség külügyi és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője, az Európai Szabad Szövetség alelnöke újságírói kérdésre válaszolva azon meggyőződésének adott hangot, hogy a területi autonómia jobb gazdasági helyzetet eredményezne Székelyföldön, ugyanis minden európai autonóm régió példája ezt bizonyítja.

Autonómia esetén a központi hatalom átengedne bizonyos hatásköröket, kompetenciákat a helyhatóságoknak, de Bukarest fél megadni az önrendelkezést a székelyeknek, mivel kiderülne, hogy jobb gazdák, mint ő volt

– mondta.

Kijelentette: Románia EU-csatlakozása óta nőtt a fejlődési különbség a Székelyföld és az ország többi része között, ezért lenne szükség a nemzeti régióknak járó célzott támogatásra. Miközben az Európai Bizottság ennek kapcsán azt állítja, hogy az uniós alapokat nem diszkriminatív módon osztják ki, az új költségvetési ciklusban központosításra törekszik – tette hozzá Szilágyi Zsolt.