Félretájékoztatással vádolják Magyar Pétert: „ilyen csak Ceaușescu Romániájában volt”

Éles politikai vita bontakozott ki Magyarországon a paksi atomerőmű részleges leállítása kapcsán tett miniszterelnöki kijelentések után. A Fidesz szerint Magyar Péter félrevezető állításokat fogalmazott meg az esetleges energia-korlátozásokról, míg a kormányfő a Duna rekordalacsony vízállásával és a korábbi kormányzati döntésekkel indokolta a kialakult helyzetet.

Újabb politikai vita alakult ki Magyarországon, miután Magyar Péter miniszterelnök a Duna alacsony vízállása miatt bejelentette a paksi atomerőmű utolsó működő blokkjának leállítását. A kormányfő szerint a rendkívüli hidrológiai helyzet miatt történelmi jelentőségű lépésre volt szükség, hiszen a létesítmény fennállása óta először állt le teljes egészében a termelés. Kijelentéseiben azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt tizenhat év döntéseit gyakran a politikai és gazdasági érdekek vezérelték, nem pedig a lakosság biztonsága.

A nyilatkozatokra reagálva a Fidesz országgyűlési képviselője, Szalai Piroska visszautasította a miniszterelnök állításait. Szerinte hamis és felháborító azt sugallni, hogy egy esetleges energiaválságban a lakosság lenne az első, amelyet fogyasztási korlátozások sújtanának. A politikus emlékeztetett arra, hogy a 2016 óta hatályos magyar jogszabályok értelmében súlyos energiahiány esetén először a nagy ipari fogyasztók és vállalatok energiafelhasználását korlátoznák, míg a háztartások ellátása elsőbbséget élvez.

Szalai úgy fogalmazott, hogy olyan rendszer, amelyben a lakosságot előbb sújtják korlátozások, mint az ipart, Magyarországon csak a Rákosi-korszakban, illetve Nicolae Ceaușescu Romániájában létezett. Állítása szerint ezért a miniszterelnök kijelentései történelmileg is pontatlanok, és szükségtelen félelmet keltenek a társadalomban.

A képviselő a paksi atomerőmű helyzetére is kitért. Felidézte, hogy az 1983-as rendkívüli aszály idején sürgős vízügyi beavatkozásokkal sikerült biztosítani az erőmű zavartalan működését, és bírálta a jelenlegi kormányt amiatt, hogy nem készült fel megfelelően a Duna vízhozamának csökkenésére és az egyre gyakoribb aszályos időszakokra.

A vita hátterében az áll, hogy Magyarországot – több közép-európai országhoz hasonlóan – rendkívüli hőség és tartós szárazság sújtja. A Duna vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, ami komoly kihívást jelent a folyó vizét hűtésre használó paksi atomerőmű számára. A szakemberek szerint az extrém időjárási jelenségek egyre gyakrabban teszik próbára a térség energetikai infrastruktúráját.

Az ügy politikai jelentőségét növeli, hogy az ellenzék szerint a kormány igyekszik a korábbi kabinetekre hárítani a felelősséget az energiaellátási nehézségekért, míg a kormányoldal az éghajlatváltozás okozta rendkívüli körülményeket tekinti a jelenlegi helyzet elsődleges okának. A paksi atomerőmű működésének alakulása és az energiaellátás biztonsága várhatóan a következő időszak egyik legfontosabb közéleti témája marad Magyarországon.