A nagymama házában (I.)

Kakasi Jolán nem volt tanár, de élete jelentős részét tanárok között élte le.

Cikkünk folytatása egy korábbi írásunknak, illetve bevezetője egy későbbinek.

Sárkány-Kiss Judit nyugalmazott biológiatanárnő férjével, a szintén biológiát végzett, nyugalmazott egyetemi tanár Sárkány-Kiss Endrével, valamint egy Dani névre hallgató okos vadászkutyával Marosvásárhely egy csendes kis utcájában lakik.

Az eredetileg két szobás, konyhával és fürdőszobával rendelkező házat még Judit néni nagymamája építtette. Két azonos méretű szobájából a kert felé néző volt a hálószoba, az utca felé néző az ebédlő. Falba beépített csempekályha egyszerre fűtötte a két szobát. Amikor 1945-ben Sárkány-Kiss Judit először a nagymamához költözött, már modern fürdőszobája volt a háznak, a melegvizet egy henger alakú gázzal működő kazán biztosította. A konyhában viszont a kályhán kellett melegíteni kellett melegíteni a vizet. A kertben fenyők és gyümölcsfák voltak, a nagymama epret termesztett.

A ház kert felöli oldalát az alábbi képen tudjuk megmutatni, mely valamikor az 1930-as évek közepe táján készült. A nagymamához látogatók érkeztek Tövisről, egy idős házaspár: a nagymama sógornője, Ilonka és férje, Tóth Lajos.

Hol lakott a nagymama amikor nem állt még a háza?

A nagymama, leánykori nevén Kakasi Jolán (1887-1976), Kakasi Márton és Dali Jolán lánya Nagyteremiben született. Édesapja, miután két évet tanított a református tanodában (kollégiumban), 1870-ben itt lett lelkész, később aztán postamester is, de szerepe volt a helyi népiskola és dalárda megszervezésében, továbbá olvasókört működtetett, melyben gyakran tartott felolvasást. Az ő idejében, a 20. század elején új templom és lelkészi lak épült. (Lásd Naplemente című önéletrajzi könyvét).

A fenti, képen a Nagyteremiben ma is álló lelkészi lakot látjuk Fiatal éveinek nagy részét egy ennél jóval kisebb házban töltötte.

Kakasi Mártonnak 12 gyereke született, ebből csak az első kettő nem érte meg a felnőttkort, ami nagyon jó aránynak számított akkoriban, a 19. század végén ugyanis kb. 40 százalékos volt a csecsemő- és gyermekhalandóság. Hat fiából egy, Kakasi Gyula tanár lett, négy lánya közül pedig három tanár férjet választott magának. Köztük Jolán is, mégpedig a marosvásárhelyi Református Elemi és Polgári Leányiskola igazgatóját, Jánosy Samut, akivel 1906-ban házasodtak össze. (Lásd korábbi cikkünket: ITT)

Ezt követően férjével, majd gyerekeivel a Szentgyörgy utca 11. szám alatt, az iskolához tartozó szolgálati lakásában éltek. Miután az elismert, népszerű igazgató 1917-ben 46 évesen elhunyt, a nála 17 évvel fiatalabb özvegye nem házasodott újra, és egyedül nevelte fel 5 kiskorú gyermekét: Piroskát, Zoltánt, Ilonát, Jolánt, Margitot. A dualizmus kori magyar állam özvegyi nyugdíjat folyósított számára, de az impériumváltás után ez a támogatás megszűnt.

Az özvegy és gyerekei, miután kiköltöztek a szolgálati lakásából, több helyen laktak, egy időben például a Református Kollégium bentlakásában, amíg Jolán az itteni menza vezetője volt. Saját háza 1934-re épült fel. 

Feltehetőleg karácsonyi ebéd. Özv. Jánosy Jolán középen, az ablak közelében. Egyik oldalán fia, Zoltán, másik oldalán annak felesége, Ilona. A három lány balról jobbra: Ilona, Margit (Baba), Jolán.

Lányok a házban

Jánosy Zoltán (1908-1981), Jánosy Jolán egyetlen fia csak mint látogató fordult meg a házban. Ő 1932-től tanított a Református Kollégiumban, ahol kb. 2 évig internátusi felügyelő is, ezalatt valószínű a Kollégium internátusában lakott. Később a kollégium egyik tanári lakásába költözött, a Kazinczy utcába.

Balról: Baba (Margit), özv. Jánosy Sámuelné, Jolán, Piroska, Ilona

A legidősebb gyerek, Judit néni édesanyja, az 1907-ben született Piroska a ház felépítésének évében férjhez ment a beresztelki agrármérnökhöz, Kiss Sándorhoz.

Ilona 1938-ben Budapestre költözött, majd 1941-ben annak a dr. Adrásovits Nándor hajóskapitánynak lett a felesége, akiről érdekes dokumentumfilm készült A dunai exodus címmel 1998-ban. Margit (Baba) sem lakott túl sokat édesanyjánál, mert 1933-1937 között a kolozsvári Ferdinánd Király Tudományegyetemen tanult, ahol franciatanári diplomát szerzett, aztán egy évet Franciaországban töltött, hogy tökéletesítse nyelvtudását.1943-ban pedig hozzáment egy budapesti gyógyszerészhez, dr. Paksi Tiborhoz. Tanárként végül nem dolgozott.

Özv. Jánosy Sámuelné Kakasy Jolán gyerekei közül Jolán élt a leghosszabb ideig ebben a házban. Őt kutyával a kezében látjuk középen. Miután két lánytestvéréhez hasonlóan elvégezte a Felsőkereskedelmi Iskolát banki alkalmazott lett, kutyája sokszor kiszökött a kertből, és elkisérte gazdáját munkahelyére. Jolán egy kisebb megszakítással 1973-ig, haláláig lakott itt férjével együtt Monoki Lajossal. Ezután költözött ide másodszor Sárkány Kiss Judit tanárnő, s lakik itt azóta is. Arról, hogy miért költözött a nagymamához még gyerekkorában Judit néni, miért ment innen el, valamint hogy miként került egy disznó az ebédlőbe majd a következő részben mesélünk.

A kert utca felöli része. Balról jobbra: Jánosy Zoltán tanár és felesége (Nagy Ilona), özv. Jánosy Jolán, és lányai: Jolán és Margit (Baba)

✍️ KEREKES SZILÁRD

A rovat ismertetőjét itt olvashatod >> Emlékek tanítókról és tanítóktól

A rovatban korábban megjelent írások:

• Nagyernye rajtol
• A munkatanítónő
• Eta néni
• A református leányiskola utolsó igazgatója
• „Csak egy kislány…”
• Az első
• Utazások Jánosy Samuval
• A második