Parajdi katasztrófa: a sóbánya elveszett, de a térség jövője még menthető

A parajdi sóbánya megmentésére nincs reális esély, ám a környéken új sóbányák és turisztikai létesítmények kialakítása lehetséges – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári fiókja által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyről a Krónika számolt be.

A holland és magyar szakértők egyetértettek abban, hogy ha nem sikerül megállítani az édesvíz beszivárgását az elárasztott bányába, az omlás elkerülhetetlen – csak az időpont kérdéses. A vizsgálatoknak választ kell adniuk arra is, hogy a bánya hermetikus lezárása egyáltalán megvalósítható-e.

Serfőző Antal hidrogeológus, a GeoGold társalapítója úgy véli, hogy földtani kutatásokkal és folyamatos monitorozással megelőzhető lett volna a tragédia. Kételyét fejezte ki afelől, hogy az elárasztott tárnákból valaha is kitermelhető lesz só, mivel a víz sóoldó hatása új üregeket hozhatott létre a mélyben. Hangsúlyozta, hogy a parajdi sódiapír egy kavicsteraszhoz kapcsolódik, amelyen keresztül állandó a talajvíz-beáramlás.

A szakértő javasolta, hogy a víz útját vízfestéssel és robottechnológiával kövessék nyomon, ugyanakkor felhívta a figyelmet a mélyben jelenlévő metángáz veszélyeire is. Példaként az ukrajnai Aknaszlatina elárasztott sóbányáját említette, ahol sikerült megállítani a vízbeszivárgást és elzárni a sóréteget a Tiszától – Parajdon azonban a földtani adottságokat még nem ismerik.

Gerhard Winters, az EU polgári védelmi szakértői csoportjának tagja kijelentette: Parajdon katasztrófa történt, amely felborította az ökológiai egyensúlyt és megbénította a gazdaság két pillérét – a bányászatot és a turizmust. Úgy vélte, a sóbányászatnak vége, de a turizmus újjáélesztése nem reménytelen: a vízszint feletti üregekben új turisztikai szintek hozhatók létre.

Szűcs Péter hidrogeológus, a Miskolci Egyetem professzora és rektorhelyettese arról beszélt, hogy az aknaszlatinai revitalizáció során kifejlesztett bányarobot a parajdi vizsgálatokhoz is bevethető. Kulcsfontosságúnak nevezte az édesvíz behatolásának leállítását, amelyhez szerinte a Korond-patak új mederbe terelése szükséges. Hangsúlyozta, hogy a talajvíz is bejut a bányába, így nyomkövetési vizsgálatokkal kell feltérképezni az áramlási útvonalakat, mielőtt megoldást terveznek a víz kizárására.

A beszélgetést Dana Cotovan újságíró moderálta, aki rámutatott: nehéz hiteles információhoz jutni a katasztrófa óta, mivel a hatóságok kommunikációja hiányos, és a helyi szakembereknek megtiltották a nyilatkozást.

A román állami tulajdonú parajdi sóbányába idén májusban tört be ismét a Korond-patak vize, amely néhány nap alatt teljesen elárasztotta a tárnákat. A létesítmény Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja volt, évente több százezer látogatóval, és számos helyi család megélhetése függött tőle – a bányászoktól kezdve a vendéglátóhelyek üzemeltetőiig.