Székelyföld háttérbe szorítva: nyílt levél egy európai képviselőhöz

Fotó: Izsák Balázs.

Marosvásárhelyről intézett nyílt levelet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Daniel Buda európai parlamenti képviselőhöz. A levél apropója a képviselő július 10-ei, strasbourgi felszólalása, amelyben a kohéziós politikáról, a kisebbségek védelméről és a nemzeti régiókat érintő európai polgári kezdeményezésről beszélt.

A levél írója méltányolja a téma fontosságát, ugyanakkor számos ponton pontosításokat és kiegészítéseket fogalmaz meg, különös tekintettel Székelyföld régiós besorolására és Románia kisebbségpolitikájára.

Egy mesterséges régió fogságában

Izsák Balázs rámutatott: a NUTS-régiók kialakítását szabályozó uniós rendelet előírja a kulturális és történelmi szempontok figyelembevételét – Románia ennek ellenére figyelmen kívül hagyta ezt az elvet. Székelyföldet (Maros, Hargita és Kovászna megyét) három román többségű megyével összevonva hozták létre a Közép-Fejlesztési Régiót, amely szerinte nem tükrözi a térség etnikai és történelmi sajátosságait.

Az összevonás eredményeként Székelyföld hátrányba került a régiós döntéshozatalban, és fokozatos elszegényedésen ment át. Izsák Balázs szerint a régió gazdasági stagnálása, valamint a népességfogyás is ennek tudható be – miközben a többségi román megyék gazdasági mutatói jelentősen javultak.

Példaként Dél-Tirol

A levélíró Dél-Tirol esetét említi pozitív példaként: az olasz régió önálló NUTS II besorolást kapott, mivel az olasz törvényhozás elismerte a kulturális sajátosságok elsődlegességét. Székelyföld esetében azonban az uniós kohéziós politika céljai szerinte nem érvényesültek, sőt, ellentétes hatást váltottak ki.

Kisebbségvédelem: elmélet és gyakorlat között

Izsák Balázs vitatja Daniel Buda állítását, miszerint Románia kisebbségpolitikája példaértékű lenne. Kiemeli, hogy bár létezik magyar nyelvű oktatás, annak története a korlátozások, leépítések és politikai nyomásgyakorlás története is. A román állam a trianoni békeszerződésben vállalt kötelezettségei ellenére rendszeresen korlátozta a magyar oktatás intézményrendszerét – és a jelenlegi helyzet sem önkéntes állami akarat eredménye, hanem nemzetközi nyomásra létrejött kompromisszum.

Az európai egység nem kizárólagos modell

Zárásként Izsák Balázs hangsúlyozza: a nemzeti régiók kérdése nem megy szembe az európai egységgel, hanem annak egy igazságosabb megvalósítását segíti elő. A kulturális és történelmi tényezők figyelembevétele nem kiváltság – hanem az európai jog szellemiségének betartása.

A levél reményét fejezi ki, hogy a jövőben érdemi párbeszéd alakulhat ki ebben a kérdésben, és hogy Románia a továbbiakban nem fog szembehelyezkedni az európai értékrenddel.