Újjászületett a Bánffy-kastély Szilágynagyfaluban


Fotó: Királyhágómelléki Református Egyházkerület.

Évtizedeken át tartó hanyatlás után ismét megnyitotta kapuit a Szilágy megyei Szilágynagyfaluban álló Bánffy-kastély. A 18. század második felében emelt főúri rezidenciát a Bánffy család birtokolta, majd az elmúlt évtizedekben többféle intézménynek adott otthont. A műemlék felújítása a Románia Vonzó program keretében, az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) részeként valósult meg.

A kastély története szorosan összefonódik a Bánffy családéval, amelynek Erdélyben több jelentős birtoka és rezidenciája volt. A családnak már 1372-ben voltak földterületei Szilágynagyfaluban, a jelenlegi kastélyt pedig minden valószínűség szerint Bánffy György és felesége, Wesselényi Zsuzsanna építtette az 1764-es házasságuk után. A korabeli uradalom nem csupán a kastélyból állt: kertek, melléképületek és gazdasági létesítmények alkottak egy szinte önálló kis világot.

A 19. század végén készült leltár alapján a rezidenciának nagy szalonja, étkezője, biliárdszobája és könyvtárja is volt, utóbbiban mintegy kétezer kötetet őriztek. A kastélyparkot angolkert mintájára alakították ki, értékes, egyebek között kelet-ázsiai fafajokkal. A Bánffy család 1936-ban eladta az épületet a helyi református egyháznak, amelynek megvásárlásához a helyiek a hagyomány szerint saját állataik eladásából is hozzájárultak.

A kastély később kultúrházként és moziként működött, majd a második világháború után szülészetnek, orvosi rendelőnek és fogyatékkal élő gyermekek számára fenntartott iskolának is helyet adott. Az államosítást 1948-ban hajtották végre, az épületet pedig a református egyház 2008-ban kapta vissza, addigra erősen leromlott állapotban. A teljes felújításra 2023-ban 1,4 millió eurós támogatást nyertek, a munkálatok 2025-ben kezdődtek és idén augusztusban, 16 hónap alatt fejeződtek be.

A több mint kétmillió euró összköltségű beruházásban a PNRR mellett a magyar kormány is részt vállalt 400 ezer euróval. A kastélyban néprajzi kiállítás, a Bánffy család történetét bemutató tárlat, festménykiállítás, Arany Jánosnak szentelt kiállítás, valamint a pincében egy szőlészeti-borászati tárlat várja a látogatókat. A műemlék keddtől szombatig látogatható, így a korábban évtizedeken át pusztuló főúri rezidencia ismét a helyi közösség és a turisták számára is nyitott kulturális térként működik.

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk