Biztonságpolitikai szakértő: Románia túl visszafogott a grönlandi ügyben

Az Egyesült Államok és Európa közötti feszültségek újabb jeleként értékelik szakértők a Grönlanddal kapcsolatos vitát, amely Donald Trump vámfenyegetései nyomán nemcsak diplomáciai hullámokat vetett, de a NATO egységét és a Kelet-Európa biztonságát érintő kérdéseket is felszínre hozta. Egy román biztonságpolitikai elemző szerint a konfliktus túlmutat önmagán, és rávilágít Európa védelmi gyengeségeire, valamint Románia visszafogott regionális szerepvállalására.

Újabb törést okozott a Grönlandot érintő vita az Egyesült Államok és európai szövetségesei kapcsolatában, miután Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseket helyezett kilátásba több európai országgal szemben, amelyek elutasították a sziget amerikai bekebelezésének gondolatát. A bejelentést követően tiltakozások robbantak ki Nuukban és több dán nagyvárosban, az Európai Unió pedig hivatalos reagálásra kényszerült.

A kialakult helyzetről a HotNews portálnak nyilatkozott Iulia Joja biztonságpolitikai elemző, a Georgetown és a George Washington Egyetem oktatója. A szakértő szerint a konfliktus rendkívül kedvezőtlen üzenetet közvetít a NATO egységéről, és egyaránt gyengíti a szövetség pozícióit Kínával és Oroszországgal szemben. Úgy véli, a vita valójában nem Grönlandról szól, hanem sokkal inkább Kelet-Európa biztonságáról és az ukrajnai háború következményeiről.

Iulia Joja rámutatott: a NATO egyik legsúlyosabb gondja, hogy az európai tagállamoknak jelenleg nincs megfelelő kapacitással saját védelmük biztosításához. A fegyvergyártás üteme elmarad a szükségestől, közben Európa nehezen tud hatékonyan reagálni az Oroszország által alkalmazott hagyományos és hibrid hadviselési eszközökre.

Az elemző külön szólt Románia szerepéről is, amelyet túlságosan óvatosnak és passzívnak nevezett. Megfogalmazása szerint Bukarest ambíciószintje alacsony a Grönlanddal kapcsolatos kérdésekben, és nem is várható tőle markáns álláspont egy földrajzilag távoli ügyben. Ugyanakkor hangsúlyozta: ha Románia erősebb európai támogatást szeretne maga mögött tudni, akkor következetesebben kellene igazodnia az uniós prioritásokhoz.

Iulia Joja szerint figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben még a Moldovai Köztársaság is egyértelműbb álláspontot képviselt Ukrajna ügyében, mint Románia. Ez különösen problémás annak fényében, hogy Romániától szövetségesei egyre inkább regionális biztonsági szerepvállalást várnak el.

Az interjú végén a szakértő arra is kitért, hogy a román védelmi gondolkodásban eltolódtak a hangsúlyok: az Európai Unió szerepe előrébb került az Egyesült Államok és a NATO rovására. Szerinte ez részben indokolt, mivel jelenleg az európai partnerek rendelkeznek nagyobb mozgástérrel a térség biztonságának megerősítésében.

Iulia Joja végül arra figyelmeztetett, hogy a transzatlanti kapcsolatok jövője nemcsak az Egyesült Államok döntésein múlik. Európának saját belső problémáival is szembe kell néznie, mert az EU-val szembeni amerikai bizalmatlanság gyökerei sok esetben magában Európában keresendők, és csak következetes belső rendteremtéssel lehet hosszabb távon enyhíteni a feszültségeket.