Eta néni

Ezen a néven szokták őt emlegetni azok a mai nyugdíjasok, akiknek a szüleit tanította Marosvásárhelyen. A kommunista diktatúra sajtójában is így emlékeztek rá, egyébként rendkívül pozitív hangnemben.

„Ha a modern vagy legmodernebbnek képzelt módszerekről hallok, vagy olvasok, Eta néni jut eszembe. Rakssányi Eta. [… ] Jó néhány matematika-fizika-tanárnő a városban vagy Erdély-szerte tőle […] ismerte meg az alapfokú matematikát és geometriát. Tantárgya bűvöletében élt. Egész délutánokat foglalkozott velünk (bárkivel, aki gyakorolni akart, vagy nem értett valamit) a bentlakásban levő lakószobájában. Nem sajnálta a szőnyegét, a bútorait. 15-20-an is voltunk ott egyszerre, különösképpen az algebrai műveletek begyakorlásakor. Soha senki nem járt osztálytársaim közül fizetett magánórára” – írja Rózsa Mária tankönyvszerkesztő a Hét 1980. szeptember 9-ei számában.

Rakssányi Etelka Zólyomban született 1885. január 2-án. Három keresztnevet (Etel, Gizella, Paula) és négy keresztszülőt kapott. Édesapja Rakssányi Gyula György aljárásbíró volt. Feleségének, a besztercebányai Fábry Paulának a személynevét Etelkának még három leánytestvére is örökölte, köztük Rakssányi Aranka Matild Paula, akivel több mint három évtizeden át együtt tanítottak a Marosvásárhelyi Református Elemi és Polgári Leányiskolában. Aranka érkezett hamarább Vásárhelyre, 1906-ban. Etelka két év múlva követte őt. Képünkön a kép bal szélén látható 38 évesen, a jobb oldalon pedig nővére, aki ekkor már iskolaigazgató. 

Rakssányi Etelka okleveles polgári iskolai tanítónő volt, ami egyfajta átmenetet jelentett az elemi iskolai tanító és az 1-2 tantárgyat oktató gimnáziumi tanár között. Mennyiségtanból, természettudományból és testnevelésből szerzett képesítést, viszont ennél több tantárgyat tanított Vásárhelyen: számtant, mértant, magyart, tornát, természetrajzot, szépírást, vegytant, földrajzot, egészségtant. Heti óráinak száma általában 20 fölött volt. 

Amúgy polgári iskolába a negyedik elemi elvégzése után lehetett beiratkozni a dualizmus kori Magyarországon. Ezek vagy fiú vagy leányiskolák voltak, és az elemivel ellentétben itt már tandíjat kellet fizetni. Marosvásárhelyen, a Szentgyörgy utcában, nagyjából egymással szemben 2 négy osztályos polgári leányiskola működött 1900 körül: az egyik a katolikus, a másik a református egyház tulajdonában volt. 

Közvetlenül a második bécsi döntés után létrejött a Vársétányon, az egykori Felsőkereskedelmi Iskola épületében egy 8 évfolyamos leánygimnázium. Rakssányi Etelka ezután itt folytatta a tanítást.

És 1943-ban itt kezdte el gimnáziumi tanulmányait 11 évesen az, akitől a cikk elején idéztünk, Rózsa (akkor még Balogh) Mária, a 63 tagú 1a osztályban, amelynek a tanév végén a legjobb tanulója lett.

• KEREKES SZILÁRD