Környezet

Nyolcmillió tonna műanyag szemét kerül évente az óceánokba

Nagyjából nyolcmillió tonna műanyag szemét jut évente a világ óceánjaiba – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint ez a mennyiség jelentősen növekedhet a következő évtizedben, amennyiben a nemzetközi közösség nem fejleszti hulladékkezelési stratégiáit. A Georgiai Egyetemen dolgozó Jenna Jambeck amerikai és ausztrál kutatókkal együtt tanulmányozta az óceánokba jutó műanyaghulladékok első számú forrásait és éves

S.O.S Bajban az erdő! – Fotópályázat a közmédia tematikus napján

Felhívással fordul nézőihez a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az S.O.S – Bajban az erdő című tematikus naphoz kapcsolódva – közölte Siklósi Beatrix, az MTVA kiemelt projektekért is felelős főszerkesztője az MTI-vel. A tematikus naphoz kapcsolódva várják a természetszerető nézők, hallgatók fotóit, a szelfiket (önfotókat), amelyen a beküldő a kedvenc fájával van lefényképezve. Szeretnénk ha

Gyorsan váltotta fel egymást két pingvinfaj Új-Zélandon

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint igen rövid idő leforgása alatt váltotta fel egymást két pingvinfaj az ötszáz évvel ezelőtti Új-Zélandon. Úgy vélik, ez volt a valaha végbement egyik leggyorsabb ütemű biológiai átmenet. Az Otago Egyetem szakemberei által vezetett vizsgálat során pingvinfosszíliák radiokarbonos kormeghatározása és DNS-analízise révén térképezték fel a pusztán néhány évtized alatt lezajlott folyamatot. „Korábbi


Szemétlerakóvá válhat a Nagy-korallzátony

A Természetvédelmi Világalap (WWF) hétfőn jelentésében figyelmeztetett, hogy szemétlerakóvá válhat a Nagy-korallzátony, ha az ausztrál kormány nem tiltja be teljesen az UNESCO világörökségi listáján szereplő tengeri természetvédelmi terület kotrásakor keletkezett hulladék lerakását. „Ha nem történik semmi, a Nagy-korallzátony szemétlerakó hellyé és tengeri gyorsforgalmi úttá válhat” a civil szervezet szerint. Ausztrália januárban rendelte el a kotrási

Az ősi klímaadatok igazolják a klímaváltozási előrejelzéseket

Egy kutatócsoport szerint a több millió évvel ezelőtti éghajlatról nyert ismeretek alátámasztják a klímaváltozásra vonatkozó jelenlegi előrejelzéseket. A Nature folyóiratban közölt új tanulmányban brit és ausztrál szakemberekből álló kutatócsoport a világon elsőként térképezte fel részletesen a nagyjából három millió évvel ezelőtti késő pliocén korszak légköri szén-dioxid-koncentrációjának változásait. Akkoriban az atmoszferikus hőmérséklet pár Celsius-fokkal haladta meg

Büszke férfi: övé a világ második legnagyobb töke

Új regionális rekordot állított fel 743 kilogrammos terményével egy ausztrál töktermesztő. Dale Oliver töke az Új-Dél-Wales államban a hét végén tartott Summerland tökversenyen bizonyult Ausztrália és Új-Zéland legnagyobbjának. A termelő elmondta az ABC tévének, hogy az Atlantic Giant fajtájú tök alig 75-80 nap alatt nőtt meg ilyen nagyra. Dale Oliver évről évre a saját rekordját


Az eddigi legmelegebb év volt 2014

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint is 2014 volt az eddigi legmelegebb év: a globális átlaghőmérséklet 14,57 Celsius-fok volt, 0,57 fokkal magasabb, mint az 1969-1990 közötti hivatkozási időszak átlaghőmérséklete. Ugyanakkor a WMO által hétfőn kiadott közlemény megjegyezte, hogy a globális átlaghőmérséklet csupán néhány század Celsius-fokkal volt magasabb, mint az eddigi legmelegebb években, 2005-ben és 2010-ben.

Újra kitörhet a székelyföldi Csomád vulkán?

Volt, ahol teljesen váratlan kitörés történt, másutt olyan területek aktivizálódtak, ahol arra egyáltalán nem számítottak. A vizsgálatok szerint az erdélyi Csomád alatt is lehet még magma. Jánosi Csaba csíkszeredai geológus a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta, hogy a Csomád vulkán rendkívül fiatal, egyes kutatók szerint nagyjából tízezer éves lehet, mások viszont 30-40 ezer évesnek

Gyakoribbá váltak a városi hőhullámok

Egy új kutatás szerint az elmúlt negyven évben gyakoribbá váltak a városi hőhullámok. A világ kiválasztott városainak időjárási adatait elemző kutatók szerint az 1973 és 2012 közötti időszakban jelentősen nőtt a szélsőségesen forró napokban gazdag periódusok száma, míg a hideg napoké csökkent. Korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy az elmúlt négy évtizedben felerősödött az ember


Összefogás a magyarországi farkasokért

Megkezdődött a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság farkasok védelmét szolgáló kutatói együttműködése. A magyar természetvédelem két kulcsszereplőjének megállapodása a háborítatlan erdei élőhelyek kialakításának fontosságára és az illegális farkaskilövések elleni harcra hívja fel a figyelmet – közölte a nemzeti park igazgatósága az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a háborítatlan erdőterületek hiánya, valamint az illegális