A népszavazási érvényességi küszöb csökkentését indítványozza egy szlovák ellenzéki párt

A jelenlegi ötvenről, harminc százalékosra csökkentené a népszavazások érvényességi küszöbét a pozsonyi törvényhozás egyik ellenzéki pártja, a Család vagyunk mozgalom, melynek vezetője ezt az indítványt a magyarországi kvótareferendum kapcsán hétfőn jelentette be.

A magyarországi kvótareferendum eredménye jó, és az egyértelműen megerősítette, hogy a szavazók csaknem száz százaléka elutasítja a betelepítésről szóló kvótákat – jelentette ki Boris Kollár a Család vagyunk mozgalom vezetője a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva. Rámutatott: a népszavazások érvényességi küszöbe egyaránt magas Magyarországon és Szlovákiában – Szlovákiában szintén 50 százalék -, ezért pártja már hamarosan egy olyan javaslatot terjeszt a pozsonyi törvényhozás elé, amely az érvényességi küszöb 30 százalékra való csökkentését célozza.

A vasárnapi kvótareferendum eredményére hétfőn több szlovákiai politikai párt is reagált.

A Magyar Közösség Pártja (MKP) közleményében azt írta: örömmel vették tudomásul, hogy a magyar állampolgárok közül sokan éltek szavazati jogukkal, és részt vettek a demokrácia egyik alappillérének számító népszavazáson. “Bízunk abban, hogy Magyarország továbbra is képes lesz ellátni nemzetközi szerződésekből fakadó kötelességét, és a jövőben is megvédi saját és Európa határát az illegális határátlépőkkel szemben” – olvasható az MKP állásfoglalásában.

Nem szabad alulértékelni a kvótareferendum eredményét – jelentette ki Richard Sulík, a pozsonyi törvényhozás legerősebb ellenzéki pártjának, a liberális Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) elnöke. Az illegális bevándorlást és a brüsszeli betelepítési kvótákat korábban többször élesen bíráló politikus hangsúlyozta: bár az érvényes szavazatok aránya 40 százalék volt, ám a voksolók csaknem mindegyike elutasította a betelepítési kvótákat. Bizonyára azok nagy része is hasonló véleményen van, akik nem mentek el szavazni – vélekedett Sulík, aki szerint a szavazók részvételi aránya magasabb lehetett volna, ha például akkor tartják a voksolást, amikor (idén tavasszal) Brüsszel javaslatot tett arra, hogy a betelepítést elutasító országok, 250 ezer eurót szankciót fizessenek minden be nem fogadott menedékkérő után.

Andrej Danko, a szlovák kormánykoalíció második legerősebb pártjának, a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) az elnöke a népszavazás eredményéről azt mondta: annak üzenete nyilvánvalóan az, hogy az emberek a mi régiónkban nem értenek egyet a menedékkérők automatikus befogadásával.

Szlovákiában az ország történetében eddig nyolc alkalommal rendeztek népszavazást különböző kérdésekben. Ezek közül eddig csupán egy volt érvényes, az amit az ország EU csatlakozásáról tartottak 2003-ban, ezen a részvétel 52 százalékos volt. A többi szlovákiai népszavazás részvételi aránya 9,5 és 44 százalék között mozgott, a legtöbb esetében 20 százalék körül alakult.

MTI