Trianon: a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája

Katonai tiszteletadással ünnepélyesen felvonják Magyarország lobogóját a nemzeti összetartozás napja alkalmából az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2026. június 4-én. A háttérben Magyar Péter miniszterelnök (j2), Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke (j3) , Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter (b) és Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (j). Fotó: MTI/Máthé Zoltán.

A Nemzeti összetartozás napján, Budapesten, a Kossuth téren mondott beszédet Magyar Péter, ahol hangsúlyozta: mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát, bárhol is éljen a világban. A kormányfő szerint a magyarságot nem megosztani kell, hanem összekötni, mert több az, ami egyesít, mint ami elválaszt.

Beszédében Trianont a magyar történelem egyik legnehezebb korszakaként jellemezte, amely „kősziklaként nehezedik a nemzet szívére”. Felidézte a 20. század tragédiáit is, köztük a világháborúkat, a holokausztot és a kommunista diktatúrát, amelyek tovább mélyítették a nemzeti sebeket.

Magyar Péter kiemelte, hogy a magyaroknak joguk van az összetartozásra és az identitás szabad megélésére, és kiállt a határon túli magyar közösségek jogainak erősítése mellett. Hangsúlyozta, hogy a jövő feladata egy olyan ország építése, amely „viszontszereti” polgárait.

A politikus beszédében az összefogás, a nemzeti egység és a külhoni magyar közösségek támogatásának fontosságát emelte ki, majd úgy zárta gondolatait: minden magyar egy nemzethez tartozik, éljen bárhol a világban.