VÉLEMÉNY. Alapjaiból kell újjáépíteni a vásárhelyi RMDSZ-t!

A marosvásárhelyi RMDSZ-szervezettel nem az a legnagyobb baj, hogy a parlamenti választásokon nem szerzett újabb szenátori mandátumot, sőt, még a polgármesteri szék visszaszerzésének sorozatos kudarca sem a fő gond, hanem az, hogy már nagyon régen elveszítette a városban élő „egyszerű” magyar emberek bizalmát.

Hosszú éveken keresztül semmit nem tett a bizalom megtartása, visszaszerzése érdekében: nem volt munka, nem volt nyitottság, nem volt párbeszéd. Van cirkusz, vannak klikkek, vannak személyes érdekek, vannak szervezeten belül „önkéntes munkát vállalók”, akik többet ártanak, mint segítenek. Ez nem mehet így tovább! Gyökerében kell megszüntetni mindent, és valami mást, újat kell építeni. Szeretném tisztázni, hogy ezek a gondok nem kizárólag a marosvásárhelyi szervezet számlájára írhatók. Felelős a megyei szervezet is, mert a városi szervezettel (és nem magával a várossal) csak négyévente foglalkozott, amikor kiderült, hogy helyi szinten nem voltak képesek „kitermelni” egy életképes polgármesterjelöltet. A megyei RMDSZ hibázott, amikor az elmúlt évtizedben nem foglalkozott a saját megújulásával, nem készítette elő a stafétabot átadását, most pedig láthatjuk, hogy a szervezetből teljes mértékben hiányzik a 30-45 éves generáció, éppen az a korosztály, amely más megyékben már ellátja a vezetői tisztséggel járó felelősséget és munkát. Marosvásárhelyen ez a generáció elmenekült a versenypártokba. Ugyanakkor hibázott az országos szervezet is, mert látván a helyi és a megyei szinten fellépő gondokat, nem avatkozott időben közbe. Mindezekkel együtt az elsődleges felelősség a marosvásárhelyi szervezet vezetőit illeti. Érdemes lenne készíteni egy felmérést a városban élő magyarok körében, meg kéne kérdezni: tudják-e, ki a városi szervezet elnöke, kik az alelnökök, kik a körzeti elnökök, ki az alpolgármester, vagy akár kik az önkormányzati képviselők. A választ mindenféle mérés nélkül most tudom borítékolni: a helyi vezetők ismertsége nulla. A helyi vezetők munkájáról senki nem tud semmit. Lehet, hogy túlzok egy kicsit, hiszen arra mindenki emlékszik, amikor a „mieink” megszavazták a forradalmárokra lövető Ştefan Guşă tábornok szobrának felállítását. Az is hűen él mindenkiben, amikor azóta a vásárhelyiek egyik kedvenc szórakozóhelyévé vált Somostető felújítását próbálták megakadályozni. Azt sem felejtette el senki, amikor a városi szervezet egyik vezére a saját szervezete ellen, függetlenként próbált indulni a parlamenti választásokon. A sort nem folytatom, de gondolom, mindenkinek van legalább egy hasonló esete. A 2008-as önkormányzati választásokat követő Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén felszólalásomban a vásárhelyi szervezet vezetőinek azt üzentem, hogy „köszönjük szépen a munkát, a viszontlátásra”. Nagy volt a felháborodás és a duzzogás, „természetesen” nem történt semmi érdemi változás, folytatódott a zuhanórepülés. Mostanra azonban betelt a pohár! Nem a szövetségen belüli pohár, hanem a marosvásárhelyi magyar emberek közélettel, RMDSZ-szel kapcsolatos pohara. Váltani kell, drasztikusan, alapjaiban. Nem elég tisztújítást végezni, nem elég itt-ott toldozni-foltozni, hanem meg kell szüntetni a mostani struktúrát, és a valós elvárásoknak megfelelő szervezetet kell építeni. Marosvásárhelyen is ki kell tárni a szövetség ajtaját. Új fejezet kell kezdődjön! Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára | Megjelent a Népújság január 11-ei számában