Válaszút előtt a DNA: hogyan tovább?


Összehívják augusztus 31-ére az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) közgyűlését, hogy az ügyészek véleményt nyilváníthassanak az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények tervezett módosításairól, illetve arról, hogy ezek milyen mértékben befolyásolnák tevékenységüket.

A DNA közleménye rámutat, a vádhatóság nyílt levelet intézett az igazságügyi miniszterhez, a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM), a legfőbb ügyészhez és a legfelsőbb bíróság elnökéhez, jelezve a Tudorel Toader miniszter által bejelentett módosítások nyomán előállt helyzetet.

A vádhatóság ugyanakkor rámutat, sem a miniszter sajtótájékoztatója előtt, sem azt követően nem kapták kézhez az ismertetett módosításokat tartalmazó tervezetet, hogy részletekbe menően áttanulmányozhassák azt, és ennek alapján állást foglaljanak.

A tárcavezető által tartott szóbeli ismertető alapján a DNA úgy véli, az Igazságszolgáltatási Felügyeletnek a politikai alapon kinevezett igazságügyi miniszter alárendeltségébe utalásával súlyosan csorbul az ügyészeknek a politikummal szembeni függetlensége.

A tervezett módosítások kapcsán a vádhatóság hangsúlyozza még, hogy megítélése szerint nem indokolt külön szaktestületet létesíteni az ügyészek és bírák ellen indított bűnügyi eljárások lefolytatására. Statisztikai adatokra hivatkozva kiemelik, 2005 és 2017 augusztusa között 44 ügyészt, 43 bírót és egy bírói asszisztenst ítéltek el jogerősen, többségüket megvesztegetés elfogadása és befolyással való üzérkedés miatt. Mindeközben 2005 és 2016 között 575 rendőrt, 121 vámellenőrt és 106 polgármestert ítéltek el korrupció miatt.

A DNA rámutat, személyzeti problémáik is adódhatnak, amennyiben – az ismertetett javaslatoknak megfelelően – nem hat, hanem nyolc ledolgozott év után pályázhat egy ügyész DNA-ügyészi tisztségre.

AGERPRES

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk!