Magyar módszer: a szag vagy ott van, vagy nincs


Magyar módszert, a kriminalisztikai odorológiát, azaz emberekről vett szagminták rendőrkutyák segítségével történő azonosítását használják fel bizonyítékként Franciaországban a Baszk Haza és Szabadság (ETA) tagjainak perében. A két férfit és egy nőt azzal vádolják, hogy meggyilkoltak két spanyol csendőrt 2007-ben a délnyugat-franciaországi Capbretonban. A párizsi bíróságon folyó tárgyaláson Olivier Bregeras, a francia rendőrség műszaki-tudományos osztálya szagazonosító részlegének egyik vezetője hétfőn kijelentette: a szagazonosító kutyák segítségével 100 százalékosan azonosítható a szagnyom. „A szag vagy ott van, vagy nincs” – szögezte le. A kriminalisztikai odorológia még kevéssé ismert módszer, sok bíró sem ismeri. Franciaország Magyarországtól vette át, és 2003 óta használja. A módszer lényege, hogy (Magyarországról származó) szövetek segítségével bármilyen nyomhordozó felületről emberi szagmintát vesznek, jelen esetben annak a kávéháznak a székeiről, ahol a gyilkosságot elkövették. A szagmintákat steril konzerv-üvegekben konzerválják egészen a gyanúsított előállításáig, majd két rendőrkutyával külön-külön kétszer szagazonosítást végeztetnek. A 2007. decemberi capbretoni gyilkosság esetében a Dunak, Rexy, Yolan és Cartmen nevű rendőrkutyák azonosítottak két férfi és egy nő, Mikel Kabikoitz Carrera Sarobe, Asier Bengoa López de Armentia és Saioa Sánchez Itúrregui szagnyomát a gyilkosság helyszínén. A franciaországi felderítő küldetésben lévő két spanyol csendőrt, a 24 éves Raúl Centeno Bayont és a 23 éves Fernando Trapero Blázquezt szolgálati kocsijában lőtte agyon az ETA háromtagú kommandója 2007. december 1-jén, amikor a csendőrök egy capbretoni kávéházból távoztak. Az elkövetők közül kettőt röviddel a gyilkosság után előállítottak. Sánchez Itúrreguit egy szemtanú azonosította, a két férfit azonban senki sem ismerte fel, és sem ujjlenyomatok, sem DNS-minták nem alapján nem lehetett őket azonosítani. A kriminalisztikai odorológia így központi szerepet játszik a nyomozás eredményeiben, bár az egyik gyanúsított ügyvédje, Jean-Francois Blanco szerint a szagmintát semmiképpen sem lehet büntetőjogi bizonyítékként felhasználni. A módszert Magyarországon kívül a német, a belga, a lengyel, a szlovák és a dél-afrikai rendőrség is alkalmazza – emlékeztetett a tárgyaláson Olivier Bregeras. MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk