Újjászerveződött a magyar őstörténet-kutatás


Újjászerveződött és új tartalmat kapott a magyar őstörténet-kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának (BTK) keretei között – hangoztatta Pálinkás József, az Akadémia elnöke a kétnapos magyar őstörténeti konferencia szerdai megnyitóján Budapesten.

Magyar-őstörténet
A humántudományszakok nagy részét tömörítő központban 2012-ben létrejött magyar őstörténeti munkacsoport szervezetten összpontosítja a témában szétszórtan zajló kutatásokat – hangoztatta Pálinkás József. “Az őstörténetről mindenkinek van véleménye” – mondta az MTA elnöke, hozzátéve, hogy a kutatócsoport egy szellemi közösség, amely a tudományos módszerek biztos talaján állva kapcsolódhat be a vitákba. Fodor Pál, a BTK főigazgatója a Magyar őstörténet – tudomány és hagyományőrzés elnevezésű konferencián arról beszélt, hogy a személyes kezdeményezésére létrejött magyar őstörténeti kutatócsoport feladata a nagy érdeklődéssel kísért tudományos terület eredményeinek összefogása és kommunikálása. Az álmodozók, illetve megélhetési őstörténészek és a tudományos hierarchia nehézkessége, esetleges “fafejűsége” között kell megtalálni az arany középutat, soha el nem távolodva a tudomány szilárd, szakmai, módszertani alapjaitól – fűzte hozzá Fodor Pál. A kutatóközpont munkatársainak célja a hazai és nemzetközi tudományos élet szereplőivel folytatott eszmecsere megújítása, és az, hogy eredményeiket a korszerű médiaeszközök segítségével a nagyközönség számára is láthatóvá tegyék. Ennek a nyitásnak az egyik első állomása a teljes magyarországi akadémiai szférát felölelő, szerdán kezdődött kétnapos őstörténeti konferencia. A konferencia szekciói felölelik a régészeti, embertani, genetikai, nyelvtörténeti, művelődéstörténeti, történeti, tudománytörténeti, valamint a tudományos rekonstrukciók problémaköre és a hazai hagyományőrzés legfontosabb kérdéseit. Kutatástörténeti áttekintést nyújtva körvonalazzák a magyar őstörténeti kutatások jelenlegi helyzetét és jövőbeni irányvonalait. Vásáry István, a kutatócsoport vezetője szerdai előadásában az őstörténet-kutatásról, annak hazai perspektíváiról szólva hangsúlyozta, hogy a magyar őstörténet területén a nyelvészet és az írásos források kutatása lassan eléri határait, a régészet viszont dinamikus jövő elé néz. A Magyar Tudományos Akadémia épületében megrendezett konferencia második napján, csütörtökön a régészek, nyelvtörténészek, művelődéstörténészek előadásait követően szót kapnak a hagyományőrzők, például a Nemzeti Íjászszövetség, illetve az Őskultúra Alapítvány szakemberei, akik a tudományos rekonstrukció és a kísérleti régészet legújabb eredményeiről számolnak be. MTI

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk