Rovatok

Az idegméreg, amitől minden finom

A kínai konyha európai és amerikai területen való elterjedésével együtt egy új “betegség” is megjelent, mégpedig a kínai étterem szindróma. “A tünetek hagyományos allergiás reakcióra utalnak, piros foltok a mellkason, fejfájás, hányinger, a vizsgált betegek pedig kivétel nélkül mindig kínai ételt fogyasztottak korábban…” (E-621) hatása az idegrendszerre A nátrium-glutamát széles körben elterjedt ízfokozó adalékanyag, érdekessége,

Miért pont 44?

A német szerveknél faji tisztasági intelligenciatesztet dolgoznak ki. Bizottság: Mondjon egy kétjegyű számot! Első jelölt: 67. Bizottság: Na és miért pont 67? Miért nem 76? Első jelölt: Nem! 67! Bizottság feljegyzi: “erős, árja jellem”. Jön a második jelölt. Bizottság: Mondjon egy kétjegyű számot! Második jelölt: 53. Bizottság: Na és miért pont 53? Miért nem 35?

Húsveti szokások Erdélyben

Erdély bizonyos vidékein a fiúk a kiszemelt lány (amelyik a legjobban tetszik nekik) kapujára nyírfaágat tűznek, másnap pedig csapatostul kérnek bebocsáttatást, és kíméletelenül megöntözik vödörből a választottjukat. A lányok a locsolóknak festett (piros vagy hímes) tojást adnak cserébe. A tojásfestésnek komoly hagyományai vannak a történelmi Magyarországon. Természetesen az asszonyok, lányok dolga volt, vidéken a házaknál


Húsvétkor tilos a munka

Húsvétvasárnap Krisztus feltámadásának az ünnepe. Dologtiltó nap, a szokásos vasárnapi munkatilalomnál is szigorúbb. Aki Húsvétvasárnap a mezőn dolgozik, elveri termését a jég, aki befogja a jószágot, szerencsétlenség éri – tartották a régiek. Hogy ne vesszen kárba az egész éves munka, érdemes volt tehát húsvét vasárnap pihenőt tartani. Mosogatni szabad A keresztények számára máig dologtiltó napnak

Húsvét a nagyvilágban

Húsvétkor a világ szinte minden részén Jézus Krisztus feltámadását és a tavasz beköszöntét ünneplik az emberek. Mint általában minden ünnep, a húsvét is egy kicsit más a különböző népeknél. Nézzük, néhány nem túl távoli országban milyen hagyományok vannak. Finnország Virágvasárnap kezdődik a finn „csendes hét”, s húsvéthétfővel ér véget. Virágvasárnap az emberek ismerőseiket, rokonaikat köszöntésképpen

Húsvéti határkerülés Csíksomlyón – könyörgés az anyaszentegyházért, a nemzetért, a hazáért

A húsvéti határkerülés évszázados hagyomány Székelyföldön. Csíksomlyón székelyruhás fiatalok lóháton, szekéren, plébánosuk kíséretében járták körbe az egyházközség határát és a főutcákat, hogy a feltámadt Krisztus áldását kérjék településükre. A csíksomlyói határkerülés elsősorban hálaadás a Megváltónak az eddig kapott jókért. Továbbá könyörgés az égi áldásért, újabb kegyelmekért, békéért, az itt élőkért, az anyaszentegyházért, a nemzetért, a


2013. március 30.

Ma az Amadé, Gujdó, Izidor, Kerény és Zalán nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. A Zalán török eredetű régi magyar személynév. Jelentése: dobó, ütő. Anonymus szerint a honfoglalás előtt a Duna-Tisza közén uralkodó vezér neve Salanus volt. A helynév szláv eredetű, a jelentése: „sós kő”. 1856-ban aláírták Párizsban az 1853-1856 között zajlott, krími háborúval kapcsolatos békeszerződést, amelyben

2013. március 31.

Ma az Akács, Ákos, Árpád, Balbina, Béni, Benő, Gujdó, Johanna és Kornélia nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. Az Árpádot régi magyar személynévből a 19. században újították fel Árpád fejedelem tiszteletére. 1387-ben ezen a napon Székesfehérvárott királlyá koronázták Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgrófot, Anjou Mária királynő férjét. Az 1387-ben magyar királlyá választott Luxemburgi Zsigmond nagyon vigyázott hatalma szimbólumára,


2013. március 29.

Ma Ágosta, Auguszta, Augusztina, Baracs, Bercel, Bertold, Cirill, Dioméd, Gerle, Jónás és Leopold napja. 1867-ben a magyar országgyűlés kamarái elfogadták a közösügyi javaslatot, amellyel lerakták a dualizmus, a kétközpontú birodalom alapjait. A javaslatot Ferenc József július 28-án szentesítette. A törvény megerősítette a Habsburg-monarchia országainak összetartozását az 1723-as Pragmatica Sanctio alapján, azzal a megkötéssel, hogy a